Váli Béla: Szuper Károly szinészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889)

jó barátok lettünk. Petőfi már ekkor egész csomó költeményt irt, de ezekből még kevés látott napvilágot, mert még kevés hitele volt a szerkesztők és kiadók előtt. Még ekkor,anyja — Borostyán — családnevén írt és működött mint színész. En már többnyire ismer­tem költeményeit, mert a mint egyet írt, mindjárt hozzám hozta elolvasás végett. Különösen nőmet nagyon illetékes bírónak tartotta versei megítélésében. Szegény Petőfi, sohasem felejtem el, egész té­len hideg szobában lakott szomszédomban s ha fel akart mele­gedni, csak hozzám jött, s nekünk felolvasásokat tartott saját ver­séiből s a Karthausiból.] Sz.-Fehérvár, november 18. Ma áthozta hozzám Petőfi össze­szedett verseit, s én kiszemeltem közűlök néhány szavalni valót s egyúttal tudtomra adta, hogy ma küiönös kegyelemből házigazdája meghívott bennünket disznótorba, s ő már verset is írt reá a Disznótorban címmel, a min aztán este jól mulattunk. Különösen Petőfi jókedvre kerekedvén, a bor mellett több versét elszavallotta. Ez időközben megszaporodott társaságunk Fitos Sándorral is, a leg­első magyar táncossal, kit miután ismertünk már, veszekedő termé­szete miatt eleintén nem akartunk a társaságba befogadni, de régi barátságunk kedvéért mégis csak alkalmazta az igazgató azért is, hogy mint színpadi táncosnak sok hasznát veszszük. Sz.-Fehérvár, november 24. Ma igen sok zavarok történtek, miután Moor Károlyról kihordattak a cédulák, de Török nem akar föllépni, mert Munkácsinéval, kivel bensőbb barátságban élt eddig, meghasonlott valamely levél miatt, melyet Munkácsiné kapott, s mi haboztunk más darabot választani, miután egyikben egy, másikban más szerep nincs betanulva. Most halljuk, hogy míg Török ebédelni rnent. Munkácsiné bezárkózott s kezén ereit megvágta, de Török meg­jött, s az ajtót rá betörte. Ily fatalítások közt, minthogy már Török esküvel fogadta, hogy itt többé nem játszik, elhatároztuk, hogy mi­helyt a még hátralévő néhány bérletelőadást lejátszuk, elvándorlunk innen Kecskemétre. Ekkor hozza hírül Gábor, hogy Fiáth vicispán által szorgalmazott bérlet már százon felül áll, s így még marad­nunk kell. Hirtelenében mást nem tudtunk mára választani, mint a «Rozsa-tolvajt» és a «Két feledékenyt*, melyhez DeCau Mimi énekelt. Sz.-Fehérvár, december 4. Bérletünk szép számmal gyűlt össze s ez nemcsak, hogy összetartja, de szorgalomra is buzdítja a társa­ságot. Munkácsiné is kibékült Törökkel : tehát ma teljes erővel ad­tuk Seribe «Egy pohár vizét.» December 16. Ma szünnapunk lévén, csaknem egész napunkat olvasással töltöttük. Délelőtt olvasópróbánk volt Oscárból, délután Petőfivel hírlapokat olvastunk a körben s fájdalommal értesültünk arról, hogy Megyeri meghalt. Szerdán takaríttatott el. Vele veszté hazánk első komikusát. Este ismét nálam tartott Petőfi felolvasáso­kat több pályatársaim jelenlétében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom