Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

fel. Ez is varieté, de zsanérban másféle látványosságokat tartalmaz! Átgondolt, tervszerű műsorpolitika ez és azt bizonyitja, hogy a Fővárosi Nagycirkusz anyagi sikere alapos műsortervezésre épült. Fényes György 1942-ben, amikor a háborús események következtében nemzetközi artistamüsort nem tudott bemutatni, azt tervezte, hogy az 1934-es vigszinházi siker (

Cirkuszhercegn

ő) mintájára szinészek felléptetésével revümüsort mutat be. Ezt a tervét interjú formájában az artistalapban is propagálta. Az artista sajtó és a MAE vezetősége nagy lelkesedéssel vette Fényes uj ötletét, eszükbe sem jutott, hogy ezzel, az amúgy is utazási nehézségekkel bajlódó magyar artistákat egyetlen pesti munkahelyüktől fosztják meg. A cirkuszi artisták felháborodásuknak adták tanújelét, olvasva a szaksajtóban megjelent tervet és nem rejtették véka alá véleményüket azzal kapcsolatosan. Fényes hátrálni kezdett és ugy módositotta tervét, hogy két műsort állit össze: egyet magyar artistákból délutáni előadásra, egyet pedig mint szinészrevüt estére. Az uj tervre az artistalap válasza gyors és igen kedvező volt. "örömmel állapitjuk meg, hogy ez a megoldás - adott viszonyok között - artistáinkra nézve a legelőnyösebb..., amely az artistákat egyenként is és összesen is hálára kötelezi." (15) Ismét nem gondoltak arra, hogy a délutáni artista előadás és az esti gála szinészmüsor nem kivánatos rangbéli párhuzamot von az artisták és a szinészek között a Fővárosi Nagycirkuszban, mely mégis csak artista munkahely. Fényes jól tudta, hogy az artistalap véleménye nem az egész szakma álláspontja, sőt, ezért hallgatva az elégedetlenkedő artistákra, nem valósitotta meg ötletét. Bizonyos kis kockázatot vállalva, korábbi gyakorlatától eltérően, vadállat attrakciót hozatott Budapestre (Hagenbeck vegyes német vadállatszámát), iübben a műsorban sze- 44 -