Szekeres József: A Fővárosi Nagycirkusz története. (Színháztörténeti könyvtár 19., Budapest, 1966)

III. fejezet - 2. A "Fényes" korszak cirkuszi műsorai (1936-1943)

repelt még Renita Kramer filmszinésznő, általában az előadás minden jelentős száma német nemzetiségű artistaprodukció volt. 1943 az utolsó Fényes-szezon éve, mert 1944-ben a bombázások miatt - mivel a cirkusz közelében megfelelő óvóhely nem volt - a főváros megtagadta a játékengedély kiadását. 1945-ben, az ostrom után Fényes az FNC-t elhagyta, hiszen annak bérletével kapcsolatosan - múltját tekintve - ugy sem jöhetett számitásba. Fentiek alapján megállapítható,hogy a Fővárosi Nagycirkusz két világháború közötti műsoraiban leginkább Fényes bérleti időszakában történt változás. A Fényes-korszak műsorprogramjai kiemelkedtek az átlagból, ebben az időben az előadások valóban fővárosi szintet értek el. Fényes erős kézzel fogott hozzá a szervezéshez, meggondolt vállalkozó volt, jól ismerte a Városliget és az ottani szórakoztató játékok múltját, hagyományait; ismerte az akkori artista társadalmat is. Akikre szüksége volt felhasználta, akikre nem, semlegesíteni tudta, legalább is a szükséges mértékben. Megfelelő anyagi eszközök álltak rendelkezésére ahhoz, hogy a Fővárosi Nagycirkusz munkáját uj alapokra helyezze. Óvatosan, fokról fokra alakította müsorpolitikáját és ha a gyakorlat igazolta elképzeléseit, azokat mindig következetesen felhasználta. Alapelve a műsorokat illetően: "Mindig többet adni, mint amit a közönség vár!" Számitott a helyi sajátosságokra (julius és augusztus a legerősebb szezonhónapok a Ligetben), ehhez alkalmazkodva fokozta műsorai attraktivitását. Cirkuszi előadási látványosak, jól szervezettek voltak, állandó cirkuszi rendezőt tartott (Pfann Károly), nem tűrte háza táján az anarchikus jelenségeket, kilengéseket, a rendetlenséget. A cirkusz bejáratát, porondját illetően hasonló következetességet alkalmazott. A cirkusz környéke vonzó volt. Műsorait megfelelő reklámmal látta - 45 -