Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Színügyi adózás, törvényhatósági községi adók és hatósági díjak

ban, semmitmondó forrásoknak bizonyulnak. Számottevő források azonban az adóhivatali kezelésen kivül álló központilag kezelt községi adók és hatósági dijak és az ezekhez kapcsolódó ügyviteli iratok, amelyek a gazdaságtörténeti szempontokon tul általános szinháztörténeti tájékoztatást adnak. A szinháznyitási engedélyek dijait az előzőkben röviden érintettük; egyéb engedélydijak, járulékok, tüzrendészeti stb. eljárási, vizsgálati dijak, ha más utakon is, hasonlóan a főváros pénztárába folytak. A főváros területén adott törvényhatósági szinháznyitási engedély, és mindennemű nyilvános szini- stb. előadásra szóló hatósági engedély után fizetendő dijakról a 2 főváros törvényhatósági bizottsága 1881-ben intézkedett. * A helyi dijaknak ősi multjuk van Pest és Buda városok gyakorlatában, de bármennyire érdekesek a szinházak viszonylatában, 1873 után egyrészt már elavultak, másrészt nem számottevők. Az 1881. évi szabályrendelet értelmében a szinháznyitási engedély után egy éven aluli időre 100-500 Ft, egy éven felüli engedélyért 500-5000 Ft, tiz éven felüli időtartalmú engedély után pedig 5-10 ezer Ft helyi dij fizetendő egyszer s mindenkorra a főváros szociális céljaira. Ezenfelül a rendkívüli színielőadások engedélyének helyi dija egy hónapon alul 10-100 Ft, 1 hónapon felül minden hóra 100-500 Ft volt a fővárosi szegényalap javára. A szinházakon kivüli nyilvános szavalati, dal-, zene- stb. előadásokra szóló engedély után 5-20 Ft, egy hónapon túli időre az engedély időtartamáig 50-200 Ft helyi lij volt kiszabható. Ezen előadások után továbbá, a napi bevétel 5 >-át kellett még a községi szegényalap javára befizetni. A dijakat a szinházi előadások engedélydijaival együtt, a kiadott engedély kapcsán, a fővárosi rendőrséf: szedte be. - 69 -