Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

Előszó: Színháztörténet és levéltár

pest, Országos Levéltár/ találunk 1794-ből egy levelet, amelyet a fiatal Teleki Domokos irt Budáról édesanyjának Gernyeszegre. Ez a ma már poros levéltári irat, "irásos közlemény", hajdan egy müveit és gyöngéd fiatalember él­ménybeszámolója volt, és belőle megtudhatjuk, milyen szen­vedélyes érdeklődéssel fogadta Pest-Buda Mozart Varázsf u­vol a c. operáját. Másik, hozzánk közel álló példa: 1807. május 8-án tartotta a második fővárosi magyar szintársalat első előadását a pesti Rondellában. Az érdeklődés olyan nagy voltj hogy a besúgó sem juthatott jegyhez, az ese­ményről Becsbe irányitott jelentése és a hozzá mellékelt szinlap azonban fennmaradt. Ez a nyomtatott szinlap mint melléklet, szintén levéltári iratnak számit. Az iratképző szervek, intézmények aktuális jellegű feljegyzéseiket mai napig is irattárban őrzik. Az ilyen iratanyag többféle. Egyrészt beérkezett iratokból áll»más­részt az elintézésükre készitett válasziratok fogalmazvá­nyaiból. Az irattári anyag harmadik változata a belső ügy­intézés terméke. Pl. a Színháztudományi Intézet irattárá­ban őrzi nemcsak azt a levelet, amelyben egy szinház tőle ilyen meg ilyen darabhoz dokumentációt kér, hanem az el­küldött válasz, a kisérőirat másolatát is, továbbá azt a jelentést - belső ügyintézés -, amellyel a dokumentációt összeállitó tisztviselő az anyagot az expediáló szervhez eljuttatja. Az iratok megőrzése évszázados szokás. Magyarorszá­gon a XII. század vége óta volt királyi levéltár, ahol a királyi család és az ország iratait őrizték. Városaink már a XV. században készitettek feljegyzéseket különféle ügyeikről és ezeket a jegyző megőrizte. Sopronban 1422-ből van adatunk arra, hogy az irásos emlékeket gpndosan elzár­ták. A felvidéki vármegyék - Turóc, Liptó, Árva - ugyan­csak már a XV. században jegyzőkönyvet vezettek kiadott irataikról. A rendszeres megyei irattárak ott, ahol nem dult háború, tehát elsősorban ismét a Felvidéken, XVII. századi eredetűek. Az irattárak aktualitása azonban nem örök érvényű. Ef=>y-egy irattár anyaga levéltárivá érik - ez a szakkifeje­zés - akkor, amikor az eleven ügyintézésben az iratokra már nincs szükség. A Pesti Népszinház - nemzedékünk Nem­*A levél olyan irásos közlemény, amely nem teremt jogot és nem bizonyit, hanem csak a címzett értesítésére szol­gál. Külső formához nincs kötve, mint pl. az oklevél, de rendszerint tartalmaz formai elemeket - megszólitás hitelességét pedig aláirás, esetleg pecsét is bizonylt­ja. /Wellmann Imre meghatározása szerint. Iratok és irat­fajtá k. Levéltári Dolgozók Szakmai Továbbképzése, Bp. 1952. Sokszorosítva./ - 4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom