Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A fővárosi törvényhatóság színháznyitási engedélyei, színügyi bizottságok

lelősségére szabadon tarthatók. Külföldi társulatok vendégszereplését azonban 1900 utáni adataink szerint a törvényhatóság engedélyezheti és ez nemegyszer a minisztériumok bevonásával különleges hozzájárulási eljárást igényelt. Állami szinház esetében a szjnháznyitási engedély feltételeinek megszabásától a fővárosi törvényhatóság eltekint,^* figyelemmel arra, hogy az 1848. évi törvény a pesti magyar nemzeti szinház igazgatójának kivételével utalja a nyilvános színielőadások engedélyezését a helyi hatóság jogkörébe. Egyéb rendészeti tekintetben azonban az 1848. évi törvény a Nemzeti Szinházat is a helyi hatóság alá rendelte. A szinháznyitási engedély után kivetett helyhatósági dijat a főváros közgyűlése, majd a polgármestere rendszerint engedélyokiratban állapitja meg, vagy azt a szinház támogatására el is engedheti. * I.íagánszinházak bérletének átruházását a törvényhatóság külön határozatban veszi tudomásul és a szinháznyitási engedélyt az uj bérlőre bizonyos időtartamra átruházza. Bérletek átruházásánál az engedély rendszerint külön kikötéseket is tartalmaz. Szinháznyitási engedély megadásáról a fővárosi törvényhatóság a hatósági dijak és rendészeti feladatok vonatkozásában érdekelt fővárosi ügyosztályokat, illetve a fővárosi tűzoltó főparancsnokságot és a fővárosi államrendőrség főkapitányát értesiti. Szinháznyitási engedély megtagadása, megvonása esetén, vagy a feltételek megváltoztatása miatt az engedélyt kérő a fővárosi törvényhatóság utján a belügyminiszterhez fellebbezhetett. A törvényhatóság a kérelmezőt a belügyminiszter II. fokú döntéséről értesiti, vagy a belügyminiszter döntésének megfelelően uj határozatot hoz. Az országgyűlés 1906. április 26-án kelt határozata értelmében az Operaház, a Nemzeti Szinház és az Országos Szinészegyesül

et ügyeinek intézése a belügyminiszter ügy- 28 -