Ort János: A Fővárosi Levéltár színháztörténeti forrásai 1873-1944 (Színháztörténeti könyvtár 17., Budapest, 1965)

A fővárosi törvényhatóság színháznyitási engedélyei, színügyi bizottságok

köréből a vallás- és közoktatásügyi miniszter ügykörébe került. Ez a határozat azonban a főváros törvényhatóságá7 nak szinházügyi feladatait nem érintette. A fővárosi törvényhatóság engedélyezési eljárása s egyéb rendészeti hatósági feladatai nem változtak sem a szinházak, sem az Országos Szinészegyesület vonatkozásában, azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel való kapcsolatai mélyültek. Végül megemlitjük, hogy az 1930-as évek hiányosabb irataiban olyan utalásokat láttunk,amelyek szerint a szinháznyitási engedélyekben kötelezte a főváros a szinházak igazgatóit a szini évad művészeti programja tervezetének, a bemutatásra kerülő darabok cimének benyújtására, majd évad végén jelentés megküldésére. A Nemzeti Szinházat is felkérte adatközlésre, a bejelentések iratai azonban nem maradtak fenn. in Szinháznyitási engedélyek művészeti vonatkozású kikötéseinek megszabásában, a törvényhatósági szinházpolitika kialakitásában igen jelentős szerep jutott a fővárosi tanács, majd a polgármester javaslattevő szerveinek, a szinházi ügyekkel foglalkozó szakbizottságoknak. Különösen fontos szerepük volt a főváros saját színházainak felhasználása - műsora, bérletügyei intézésében. A fővárosi törvényhatóság megalakításáról rendelkező törvény értelmében a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, határozatainak előkészítésére, több bizottságot alakított; hatáskörük általában véleményadásra, javaslatok tételére szorítkozott. Egyes feladatok kidolgozására, amint azt az 1881. évi szinházügyi szabályzatnál már említettük, külön bizottságokat is küldött ki a főváros közgyűlése. A közgyűlés ügyeinek előkészítését a tanácsi /1930tól polgármesteri/ ügyosztályok végzik. Véleményező szerv- 29 -