Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

V. Molnár elméleti munkássága

Munkájának egyes réssel valótlanok és ma már senkit sem érdekelnek. Hogy a Nemzeti Színházban bárki hűtlenül gaz­dálkodhatott volna addig, amig Szigligeti és Erkel a maguk társulatának élén állottak, azt nem hisszük el, azt sem, hogy a közel negyven éve fennálló intézmény ügyrendjén egy outsider érdemleges változtatásokat temetett volna. Abban azonban feltétlenül igaza volt, hogy a kor az illuzionista színpadot követeli és minél előbb figyel fel a szinház er­re az igényre, annál jobb. (Szigligeti halála után, 1878­ban, ez a változás azonnal bekövetkezett. Paulay magáévá tette a meiningeniek Irányelveit, és amikor ezt cseleked­te, valószínűleg maga sem tudta pontosan, rendezői reform­jaiban mi az, amit Heining en i Györgytől tanult, és ml, amit Molnár Györgytől kölcsönzött. Mint annyiszor, itt megint avval a jelenséggel állunk szemben, hogy sokkal biztosab­ban tudunk tudományos vizsgálódásainkban egy külföldi nyo­mot követni, aminek van irodalma, mint a hazai fejlődóst, amely vörös fonálként húzódik ugyan végig színháztörténe­tünkön - adott esetben a romantikusok működésén, Fáncsyn, Egressyn át -, csak éppen nem ismerjük.) A gazdasági és adminisztrációs vonatkozásokat mellőz­ve tehát, csak annak az ideális színpadnak a képét igyek­szünk visszatükrözni, amilyenre a magyar polgári szinház első idejében Molnár példát mutatott. A gömbhorizont szük­ségességének hangsúlyozása mellett - Párizsban és London­ban már ismerték - a forgó, ill. mozgószinpad igényét fejti ki. Evvel megelőzte korát, a forgószínpadot csak Lau­tenschläger hozta 1896-ban. A festett, egysiku diszletek, kellékek mellett a plasztikus diszlet szükségességéről igy ir: "Megszűnnék ...a szinpad ama kiáltó ellentétessége mely a plasztikus előadó személyzet és a kifeszített la­pos,négyszögű rámára húzott sima festésű diszitmény... kö­zött állj az utánzó szinpadi festő művészet kezéről le hullana a szoritó bilincs, egyesülne a szobrászat művésze­tével és a diszitmény alkotásokat tökéletesebb formában

Next

/
Oldalképek
Tartalom