Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)
IV. A nagy rendező (1863-1875)
igaz, szolgáljon azonban a biráló mentségére, hogy egyrészt a fordítás ilyen vagy amolyan voltáról egy szó sem esik,másrészt, hogy itt elsősorban Molnárról van szó,akit, mint uj rendezőt, bátorítani kellett, és akihez Szigligetit nem is fűzte semmi érzelmi kapcsolat. Ellenségekké csak később válták, de barátok már 1873-ban sem voltak. A III. Richárd előadásával kapcsolatban találkozunk először avval a nemzeti színházi eljárással, hogy Molnár sugópéldányaiból bejegyzéseit kitörlik és ily módon mintegy törlik a szinház rendesé störténetének életéből is. Itt sem kellene feltétlenül rosszra gondolnunk. Egy átrendezés végrehajtását csak megnehezíti az, ha a kéziratos példányban a régi előadás nyomai élnek. A század utolsó évtizedeiben azonban már sok a kinyomtatott színdarab s egy pár krajcáros könyvbe fehér lapokat befüzetni és uj példányt készíteni valószínűleg kevesebb fáradságba került volna, mint végigradirozni a tíz év előttit, amelyben azért a mélyebben vésett vagy tintával bejegyzett szavak mégis elárulják a régi gazdát. Igy sok helyen megmaradt a tintával beirt helyes név-kiejtés, ami Molnár számára okvetlenül memorizálandó volt,a tanultabb Pauley azonban könnyen nélkülözhette. Molnártól erednek azok a bejegyzések, ahol a főhős neve Richárdn ak volt irvai Paulay és segédrendezője Rikhárd ot vagy Glostert emlegetnek. A yorki érseket, Sur— reyt, Oxfordot és Sir Thomas Taughamot Molnár teljesen törölte az amúgy is nagyon bő szereplőgárdából. Sir Walter Herbertet pedig ugyanegy szinész adta Lövell el. Az 5« lap bejegyzései helyére Paulay skicce került, a 69. lapon is csak egyetlen, tintával irt névtöredók maradt: Buck. A második felvonás "Uj góth terem" és a negyedik felvonás "Prófétaterem" diszletmegjelölése az 1873-1 felújítás.Molnár emléke, ö kiáltatott a korona felkínálás jelenetében "Amen" helyett "Éljen"-t, s kezdi a negyedik felvonást is, mint valami reformkori megyegyülést, általános éljenzéssel. A hangeffektusok, kísérőzene és dobpergés stb. beje-
