Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

IV. A nagy rendező (1863-1875)

A rendező képességét feladatának a szó szoros értelmében vett technikai nehézségei mellett próbára tette az óriási szereplőgárda ügyes elhelyezése és mozgatása a szinpadon. Csak a gyermekbalett 30 párból állott és több, mint ezer jelmezt cseréltek a szereplők esténként. Ez volt az első előadás Magyarországon, amely közvetlen francia példára, az un. "külső rendezés" sikerére számított. A színháztörténetben Molnár kevés dicséretet szokott kapni érte. Elég méltánytalanul, hiszen egy naiv közönségnek a jövő rendezője képében mutatkozott be, aki tömegeket mozgat ügyesen, képeket hangol szinesen és Ízléssel össze, percnyi pontossággal mozgattat bonyolult gépeket és saját akaratának, idegrendszerének teljes megfeszítésével egységes előadást tud több mint száz embor egyéniségének szuggerálásával a szinre varázsolni. Az egykorú siker nem is maradt el. Valamennyi újság megemlékezett a magyar közönség számára szokatlan csodáról. Egyetlen egyből idézünk. íme Vadnay Károly sorai az Ország Tükréből: "...Egy évnegyed óta az utczaszögletek teli vannak falragaszokkal, s a lapok hirdetésekkel, melyek nagy betűkkel harsogtak, hogy Az ördög pilulálb

an mily tüneményes bohóságokat fogunk látni. - Népszínházi meghívásokat szórták szerte-szét. uton útfélen, az ujtéri és nemzeti színházak karzatairól; s mellé a népszínházát három hétre bezárták az 'előkészületek' miatt. Szóval mozgásba lőn hozva minden rugó,mely a közönség kíváncsiságát a legtulságosább pontokig fokozhatá. 'Ildom-é ez - kérdeztük néha önmagu(n) któl, hogy jó eleve ennyire feszitik a közönség várakozását?* S eszünkbe jutott a 'mons parturiens*. Végre meg láttuk a vajúdó hegyet, mely szerencsére nem szült - egeret. Hanem szült olyan látványosságot,melyben a világ - teli kis és nagy gyermekekkel - nagyon sokát fog gyönyörködni. • ...van ebben minden, a mit csak három négy leleményes ember bohósága kigondolhat. Oly tarkaság, melytől szemünk