Mályuszné Császár Edit: Molnár György, a rendező (Színháztörténeti könyvtár 16., Budapest, 1964)

II. Rendező - Győrtől Párizsig (1856-1862)

ügyében elsőbb helyre - mondhatni vezérül állitá - (és) csupán kereskedési szempontból tartván a* mesterséghez elkerülhetlen szükséges (tárgyakat) czlkkeket - ruhatár— -könyvtár-színészeket s.a.t. de hogy miként és miért - hogyan alkalmazzuk azt, ezzel leg kevesebbet sem törődnek. •• Ezen tapasztalat mind inkább erősödött bennem, - 's midőn az 1855lki és 1856ki (téli) Győri téli szini szak nagyszerű jövedelmezése után is Lángh Bódl az ügyet föláldozta részegeskedés-kártyázás. és könnyelmű (sze; csapongó szenvedélyének, midőn 1856 ik év böjt vége felé a szinszak bevégez ését be nem várva előre Debreczenbe ment - társulatát fej-rend nélkül hagyván - elkeseredtem a» vidéki színigazgatók eljárásain-lelki ösmeretlenségein. - A' társulat Húsvétkor szét ment, és a nagy jövedelmek daczára - aligalig kaphatván meg igénytelen fizetéseit - mert fölötte olcsó színészei valánk. A Győriek több izben csalatkozván az igazgatók választásában, többen fölszólítanak, hogy a következő 1856 év/1857ki (és) téli szini szakra jönnék ón ismét vissza mint rendező egy oly igazgatóval, ki nekem szerződésben igémé hogy Győr közönségi igényelnek - a* vidéki színészet emelkedése - és haladását szivén hordozó - (elő) ezt előmozdító - megfelelő dráma népszínmű társulatot szerve— zend Győrbe - én La tab árt tevém kilátásba, de ez ellen többeknek ki fogásuk lévén, Horvát nevű szinésztársamnak ajánlatára Hetényit

. (kit ón nem ismertem) szólitám föl a* Győri Színház kl vevésére, a* fenn irt programm-elv szerint, Hetényi készséggel fogadta fölszólitásomat, és mindent meg Ígért - szavát adta mindenre| - én a' tisztes kinézésű ősz színigazgató szavainak hittem, haliam hogy pénzes ember - tehát gondolám hogy abban a*ml fő dolog nem lesz gátolva - mondák hogy jó— jele s-t ehet ségdus népszínmű énekesnő leánya van, és meg két szép serdülő leánya kikből egy nagyobb-mivelt közönség előtt rövid időn kifejlett-haszonvehető - talán még kitűnő színésznők is (lesznek) válandnak... Hetényi nekem mint rendező és színésznek 100 pftot Ígért havanként."36. Az Egressyhez intézett emlékirat-félének természetesen megvolt a maga előzménye. Molnár ugyan 1856 nyarától kezdve rendezett, de bizony Hetényi országos viszonylatban is igen gyönge társulatánál (a tagok zöme az igazgató gyermekeiből állott) sok eredményt aligha ért el. 1857-ben kiharcolta a fukar igazgatótól, hogy hívják meg Egressyt vendégjátékra. Ekkor Váradon, Molnár szülővároséban működtek és az élete végéig lokálpatrióta Molnár szeretett vol-