Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
A gyulai kastélyszínház műsorát tehát teljes egészében ismerjük 1818. szeptember 29-től 1845. szeptember 20-ig, vagyis abból a 27 esztendőből, amelynek adatait a Protocol megőrizte. Ez a műsor azért érdekes, mert egyetlen hiteles dokumentuma egy magyarországi főúri amatőr színpad teljes játékrendjénefc. Mint eddig ls láthattuk, a műsort csak olyan főúri színházakban sikerült többé-kevésbé rekonstruálni,ahol hivatásos társulatok játszottak, mert színlapok, szövegkönyvek, zsebkönyvek, újsághírek megőrizték az előadott darabok cimét. A műkedvelő főúri előadásokon szlnrekerült müveket azonban ritkán jegyezték föl. A gyulai kastélyszinházban - éppen amatőr jellege miatt - nem játszottak folyamatosan, hanem csak alkalomszerűen mutattak be egy-egy darabot. Az első feljegyzés 1818. szeptember 29-ről, az utolsó 1845. szeptember 20-ról való. Ezalatt 22 előadásról tudunk, egy-egy alkalommal azonban több darab ls színre került, s egyes müveket meg ls Ismételtek. Október negyedikét - Ferenc király nevenapját - a legtöbb esetben szinielőadással ünnepelték meg. De egyéb, ma már nehezen meghatározható alkalommal ls, főleg nyáron és Ősszel játszottak a színházban. Voltak évek, amikor a színházat egyáltalán nem használták. A jegyzőkönyv csak a következő évek előadásalt tünteti föl: 1818, 1819, 1821, 1822, 1826, 1827, 1828, 1854, 1844, 1845. A leggyakrabban szereplő dzerzŐ Kotzebue, akinek müveivel 19 alkalommal találkozunk a játékrenden. Főleg egyfelvonásosait kedvelték. De más szerzők darabjai is előadásra kerültek: Vogel, Müller, Jünger, Stelgentesch, Houwald, Weissenthurm Raupach, es Payer müvei. 1826-ban kivételesen Kisfaludy iároly Mátyás deák cimü vígjátékát adták elő magyar nyelven. Egyébként 1845-ben a főurl műkedvelők már a német szerzők müveit ls magyarul játsszák.