Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)
Két alkalommal - 1822. október 6-án és 1826. október 4-én - az egyfelvonásosok hangverseny keretében kerülnek színre. Két másik esetben a műkedvelő előadás nem a kastély színházában zajlik le, hanem 1828. október 15-ón Szarvason, 1845. szeptember 15-én pedig a helybéli tüzkárvallottak felsegélyezésére a gyulai "Korona" vendéglő termében. A szereplők nagy része a Wenckheim család tagjai közül kerül ki. De gyakran lépnek föl a kastély főurl vendégei is. Rendszeresen résztvesznek az előadásokon az uradalom alkalmazottai, vagy azok rokonai. így gyakran találkozunk a szinlapokon Josef Erkl, vagyis Erkel József nevével, aki nem más, mint Erkel Ferenc édesapja. Tudjuk, hogy a zenekedvelő fiatal Wenckheim Ferenc gróf 1806-ban hívta meg id. Erkel Józsefet, Erkel Ferenc nagyapját Gyulára. Id. Erkel József /1757-1830/ a gyulai kastély gondnoka lett, de mint jó muzsikus, fontos szerepet játszott a kastély zenekarában. Fia, ifj. Erkel József /1787-1855/, a németgyulal Iskola tanítója és a plébániatemplom karnagya voit} s csak 54 éves korában, 1841-ben lépett a Wenckheim család szolgálatába s vállalta az uradalom számtartói állását. 3 ' 1818-tól kezdve if j. Erkel József neve gyakran feltűnik a gyulai kastélyszínház szereplői között. Bár ekkor még nem volt az uradalom alkalmazottja, valószínűleg családi kapcsolatai alapján vett részt az előadásokon. Közreműködött mint műkedvelő színész Wagner József, neves csellista is, aki ugyancsak Wenckheim Ferenc gróf meghivására került a kastély zenekarába. Wagner József később Pest egyik első zenemükereskedője és kiadója lett.^' A Wenckheim-féle kastélyszínház zenetörténeti jelentőségét abban láthatjuk, hogy a kis Erkel Ferenc valószínűleg itt kapta első színházi benyomásait. Nyolc éves volt, amikor édesapja 1818-ban az első gyulai előadáson fellépett, s ti3. Lagzló Zsigmond .' Erkel Ferenc élete képekben. Bp. 1958. 7-8. p. 4. László Zsigmond : I. m. 8. p.
