Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

gondos tárolását, a szinházi felszerelés Pestre szállítását és áruba bocsátását. "Megyeren a Theatrom mind gyengeségére, mind egyébb mlnémüségére nézve haszonvehetetlen lévén, hordasson le egészben, a helye ültettessen be fákkal, és mind a téglák, mind a fa materiáliák jó helyre tétetvén, ugy conserváltassanak, hogy magát elő adandó alkalmatossággal azoknak hasznát lehessen venni."... "A Theatruranak belső része, ugy mint a Scenák, Decoratiók, Cortina, Machinák, Ruhák, egyszóval, amik a Theatrumhoz tartoznak, elsőben számban vétetvén, küldetessenek hajór Pestre és onnan azon Theatrális Ruhákkal, amelyek egy Yerschlagban most is Pesten vannak, adassanak el, addig a Pedák gondviselése alá bízatván, aki az eladásban is munkás legyen és a Pesti Theatrumoknak Directorával ez eránt értekezzen. Ha vevője akad, jelentessen meg nékem, ki légyen és mennyit akarna ezen szerekért adni. Bécs, I8O3. juny 19. özv. Károlyi Józsefné."

11

' Az iratból mindenesetre világosan kiderül, hogy a megyeri szinház - az eszterházai, korompai, galgóci színházakhoz hasonlóan - különálló épületben volt, amely kizárólag a színház célját szolgálta. Rossz állapotából arra következtethetünk, hogy néhány évtizeddel előbb létesítették. Ami a ruhák, kellékek és díszletek eladását illeti, ugy látszik a pesti gondnokságnak nem sikerült a színházi felszerelést értékesíteni. Ekkor 1804. augusztus 25-én Dedtnal Bur

ián Sámuel, a Károlyi család régense, levelet irt Meszéna Sándor debreceni polgármesternek, tudatva, hogy "özv. gr. Károlyi Józsefné, a magyar nyelvnek gyarapítására és terjesztésére a magyar j. társaságnak kedveskedik egy 11. OL. A gróf Károlyi Nemzetség Levéltára. I8O3. ?ons 1, Easel. Nr. 740,