Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

- Ill Kilencedik: fejezet AZ ESTERHÁZY GRÓFOK SZÍNHÁZAI Az Esterházy család un. fraknói grófi ága, Esterházy József országbíró három unokaöccse, Miklós, Ferenc és Károly 1762-ben kötött családi egyezséggel osztotta meg a családi birtokokat. Esterházy Ferenc gróf, későbbi magyar kancelláré és Esterházy Károly gróf egri püspöké lett a cseklészi uradalom a hozzá tartozó hatalmas birtokokkal, Esterházy Miklósé, a diplomatáé pedig a tatai és gesztesi uradalom.'"* Esterházy Ferenc gróf kancellár /1715-1785/ Mária Terézia korának jólismert alakja volt, aki bécsi palotájában ós 1722-ben épült s műkincsekkel zsúfolt cseklészi kastélyában számtalanszor rendezett pazar ünnepségekkel egybekötött fogadásokat, amelyeken nem egyszer az udvart is vendégül látta. Bár közvetlen adatokkal egyelőre nem rendel kezünk,valószinü, hogy a kor szokásainak megfelelően a bécsi palotában éppen ugy mint a cseklészi kastélyban is tartottak alkalomszerű szinielőadásokat, s ezeken bécsi és pozsonyi színtársulatok, esetleg a bécsi udvari szinházban játszó francia, vagy a császárvárosban vendégszereplő olasz szinészek léptek föl. A föltevés annál inkább valószinü, mert tudjuk, hogy Esterházy Ferenc gróf aktivan is résztvett az udvar bécsi és holicsi műkedvelő előadásain, sőt egy ideig az udvari színházak intendánsa is volt. Bár Cseklészre vonatkozólag csak feltevésekre vagyunk utalva, a gesztesi uradalom központjában

}

a csákvári kastély1. Szabad György

: A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp.1957. 35-56. p.