Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)

ban és különösen a tatai kastélyban épült színházakról már lényegesen több adattal rendelkezünk. CSAKVÁR A fehérmegyei Csákvár községben álló hatalmas klasszicizáló Esterházy-kastély szinháza kivételes helyet foglal el a mai Magyarország területén létesített egykorú főúri színházak sorában. Ez az egyetlen, amelynek épülete fennmaradt, s műemlék jellegét megtarthatta. Nem esett sem gazdasági érdekek, sem az idő viszontagságainak áldozatául, még a háború pusztításai is megkimélték s mint a csákvári kastély szerves része, 1961» folyamán restaurált állapotában - legalább külsőleg - teljes épségben áll. A csákvári kastélyt Esterházy János gróf /1738-1800/ építtette 1781-ben, mint azt a kerti homlokzaton ma is olvasható latin-nyelvü felirat bizonyltja: "Joannes Comes Esterházy de Galántha sibi posterisgue suis, hune ab urbano strepitu secessum e fundamentis erexit et instruxit, coopep rante conjuge sua Maria Anna Comité Pálffy ab Erdőd 1781." Ennek az 1781-ben épült kastélynak az eredeti alaprajzát eddig nem ismerték, s ezért nem lehetett eldönteni, hogy az épület szinházi szárnya melyik időből származik. A bizonytalanságot azonban eloszlatja a csákvári kastélynak a budapesti Károlyi-levéltárban található eddig ismeretlen tervrajza, amelyet Anton Gött készített 1798-ban. Ezen a tervrajzon nyoma sincs a színháznak és a szinházi szárnynak.^' /Hogy miért és hogyan került a rajz a Károlyiak birtokába, megállapítani nem lehet./ Következésképpen tehát a 2. Krasztina La.ios

: Csákvár története. Csákvár 1932. 35-36. p. - Ra

dos Jenő

t Magyar kastélyok. Bp. 1939. 61-62. p. 3. OL» Gr. f Károlyi Nemzetség Levéltára. Tervrajzok 86. /b 75/