Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

3. A Szécsényi-család színházai

Harmadik fejezet A SZÉCHÉNYI GRÓFOK SZÍNHÁZAI A tekintélyes családi vagyon alapitója Széchényi György primas volt. A grófi cimet Széchényi II. György várkapitány nyerte el. Az ő fia volt Széchényi Zsigmond, aki négy fia - Ignác, Antal, Zsigmond és László - között választott birósággal tett osztályos egyezséget. Nagy- és Kiscenket Antal gróf kapta, aki mivel fiúgyermeke nem volt, összes birtokait átadta öccsének, Zsigmondnak.^" Széchényi Zsigmond 1769-ben halt meg. Két fia volt, Ferenc és József. József halóla után az összes birtokok ura Széchényi Ferenc gróf lett. S hatalmas vagyonból táplálkozott Széchényi Ferenc könyvgyűjtő szenvedélye, amely végül a Magyar Nemzeti Múzeum megalapitásához vezetett. De ugyancsak e nagy vagyon tette lehetővé a XVIII. századi főúri életforma változatos megnyilatkozásait is, igy többek közt a szinházat, mint házi szórakoztató intézményt.A Széchényicsaládnak két kastélyéban volt szinház: Nagycenken és Sopronhorpácson. NAGYCENK A dávidcenki majorságot 1758-ban kezdték átépiteni kastéllyá, s ugyanakkor létesült a kert is. A kastély "egyik szárnyán állt a szinház, a másikon a kápolna, közé* Fraknói Vilmos: Gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1902.