Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

3. A Szécsényi-család színházai

pen a nagyterem foglalt helyet, a hozzávezető lépcsőn gyertyatartós angyalok üldögéltek" - irja Csatkai Endre, * A XVIII. század végén Széchényi Ferenc a kastély átalakitásával Ringer József soproni épitészt bizta meg. 1800-ban befejeződött az átalakitás. Hogy a szinház egyidős-e az 1758-ban épült kastéllyal, nem tudjuk. Valószínűnek tartjuk, hogy csak később - esetleg az 1800. évi átalakításkor - épült hozzá. A két szárnyon szimmetrikusan elhelyezett kápolna - szinház megoldás ugyanis nálunk csak igen későn jelentkezett, s klasszikus megfogalmazását Moreau csákvári Esterházy-kastélyában nyerte. Mikor Zichy Ferdinánd gróf 1807-ben nőül vette Széchényi Zsófiát, Cenk nagy ünnepség színhelye volt. A Fertő tavon tengeri csatát rendeztek, s parkban pedig látványos vásárt. A színházban "képzetek", előképek kerültek bemutatásra.

3, A századforduló után a kastély számos neves írót ée művészt látott vendégül, többek között Carolina Pichler neves osztrák irónőt is, aki emlékirataiban több helyen emlékezik meg Nagycenkről /Zinkendorf/ és a Széchényi-család tagjairól.A vendégjárások alkalmával valószinüleg a kastélyszínház is jelentős szerepet játszott a szórakozások sorában. Az egész család is sűrűn találkozott a cenki kastélyban, hol kedélyes, derült élet folyt, szini előadások bohókós szórakozásokkal váltakozva - irja Franknói Vilmo3. * Csatkai Endre-Dercsényi Dezső: Sopron és környéke müemlékei. Bp. 1956. 654. p. ' Csatkai Endre: Széchényi műemlékek Nagycenken. Soproni Szemle 1959. 318. p. * Caroline Pichler: Denkwürdigkeiten aus meinem Leben. I-II. k. München 1914.