Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

3. A Szécsényi-család színházai

Széchényi Ferenc halálával 1820-ban a nagycenki kastélyt Széchényi István gróf örökölte. Feljegyzéseiben több izben is fölmerül a szinház átalakításának gondolata. Fölöslegesnek érzi, s előbb billiárdtermet, majd istállót akar belőle csináltatni.

5, 1833-1838 között át is alakíttatta a kastélyt, s a szinház is ennek az átépitésnek esett áldozatul. Sajnos, sem a benne folyó életről nincsenek adataink, de még a színházépület valamiféle ábrázolása sem maradt fenn. S0PR0NH0RPÁCS Mikor Széchényi Ferenc gróf 1814-ben "osztályt tett" három fia, Lajos, Pál és István között, felosztotta mindazokat a szabad birtokokat, amelyek nem voltak lekötve az általa létesített három majorátusba. Ennél az osztásnál Sopronhorpécs a kastéllyal együtt Lajosnak jutott. A horpácsi birtokhoz tartozott még: Gógánfa, Kövesd, Pereszteg, Vejke, a nagy erdőből 1000 hold, egy soproni major, Nagykutas, Égenföld, Hídvég, egy nemeskéri birtokrész, Egervár, Boldogasszonyfa, Gősfa, Dénesfa, az oszkói és újlaki birtokrészek Somogyvár Várai jávai, a buzsáki birtokrész, Köröshegy, Gyúgy, Pusztaszemes, Juth, Maros, Homok, Szentgyörgy, S zul ok, Kálmánc sa, Tót Szentgyörgy és Merenye. Széchényi Lajos gróf /1781-1855/ kétszer nősült: első neje Clam-Gallas Lujza grófnő, második felesége Wurmbrand Françoise grófnő volt. Sem Lajos, sem nejei nem számítanak koruk történelmi alakjai közé, de életformájuk a kései magyar feudalizmus jellegzetes XIX. századi főúri változatát képviselte. Érdeklődésükről, gondjaikról, szórakozásaikról hitelesen vallanak azok a levelek, amelyeket 5

* Széchényi István naplói. II. k. /1820-1823/ Bp. 1930. 357-, 555-, 730. p. 6

' Bértfay Szabó László: A Széchényi család története. Bp. 1913. /