Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

belső térkiképzést illetően. Mivel sem a kastély régi tervei, sem az átépitési tervek nem maradtak fenn, ma már nem lehet megállapitani, hogy Ybl mit hogyan alakitott át. Ekkor tünt el a szinház is, amelynek belső teréből tizenöt szobát alakitottak oly módon, hogy ma mér nyomait sem lehet 27 fölismerni. '* Ami a Gödöllőn játszó szinészeket illeti, Christoph Seipp nagyon is általános megjegyezésén tul - ti. hogy a Grassalkovich kastélyban a pesti német színtársulat szokott szerepelni - mindössze néhány színigazgató nevét ismerjük, akik Gödöllőn is működtek: Johann Peter Mayer Pozsonyban, Eszterházán és Pesten játszott társulatával, s egy ideig Grassalkovich herceg gödöllői magánszínházát is vezette - irja Vatter Ilona, 28 Csatkai Endrére hivatkozva. * Ez föltehetően pesti tartózkodása idejére, 1783-ra eshetett, amikor fölváltva játszhatott a két színházban. Franz Jákob Scherzer, aki Adam von Auersperg herceg bécsi magánszínházában, majd Bécs külvárosi színházaiban játszott, egy a győri tanácshoz 1788-ban intézett beadványában hivatkozik Grassalkovichra. Kötelezi magát, hogy a győri nyári szinház bérét megfizeti, akár játszik benne, akár nem "solange ich uey Ihro Durchlaucht Fürst Grisalkowitz spiele". Scherzer tehát egész nyárra bérelte ki a fav 29 színházat, de felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. A harmadik színigazgató, akinek gödöllői működéséről tudunk, Philipp Berndt. Kassán, Kolozsvárott, Sopronban mü27

' Ybl Ervinig Ybl Miklós, Bp. 1956. 47. p. 2fi Vatter Ilona; A soproni német szinészet története 1841-ig. Bp. 1929. 40. p. Lám Frigyes; A győri német szinészet története -71742-1885/. Syór 1938. 19. p.