Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

ködött huzamosabb ideig s megpályázta a győri szinházat is. 1792. augusztus 23-án kelt beadványában a jövő év nyári idényét kérte Győr városétól húsvéttól Szent Mihály napjáig. Kötelezte magát, hogy akkor is megfizeti a bért, ha egy-két hónapra elutazik is "zum Fürsten Kraschalkowitz nach Gethele".

50, Scherzer és Berndt ajánlataiból következtethető, hogy a gödöllői vendégjátékok tekintélyes jövedelmet biztosítottak a színigazgatóknak, akik távollétük idejére is hajlandók voltak megfizetni az addig üresen álló gyűri szinház bérét. £ három színigazgató működési adataiból a főúri színházak rendszerének egy ujabb változatával ismerkedünk meg. Az Eszterházy- és Erdődy-féle állandó, egész éven át lekötött színtársulatokkal szemben, ezek csak idényszerűen, néhány hónapos időszakban, többnyire a főúr nyári tartózkodása alatt játszanak a kastélyszinházban, míg az év nagyobb részét valamelyik városban, vagy városokban töltik. Természetesen ilyen viszonylatban a polgárságnak a főúri színházzal való kapcsolata is egészen más, mint a hermetikusan elzárt magánszínházak esetében. A polgári szinház műsorát a társulat többé-kevésbé a kastélyba is beviszi s viszont a főúr kívánságára betanult darabokat eljátssza a polgári közönség előtt. A két szinháztipus közötti szerves együttműködésnek legtisztább és műsoradátokkal is igazolt példáját látjuk majd a Batthyány Fülöp gróf hainburgi kastélyszinházáról szóló fejezetben. IVÁNKA Pozsonytól nem messze két óra járásnyira kelet felé fekszik Ivánka község, a Grassalkovichok egykori birtoka. Az uradalmat még I. Antal vásárolta meg, de mikor és milyen • Lám Frigyes: A győri német színészet története /1742-1385/. Győr Ï938. 28. p.