Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)

1. A Grassalkovichok színházai

Ez a szenvedély okozta aztán halálát is. 1795« július 10-én a laxenburgi kastélyban berendezett laboratóriuma felrobbant s ő rettenetes szenvedések után két nap múlva belehalt súlyos égési sebeibe. A gödöllői illumi nációról részletes beszámolót közöl az egykorú bécsi újság, a Wienerisches Diarium: "A kert egészen újszerű, még soha nem látott módon, szinesen volt kivilágítva. Ennek végében egy 14 öl magas építmény állt, 24 oszlopon nyugvó két emelet magas pompáza-tos termet alkotva, amely jobbra és balra oszlopsorokkal kapcsolódott a kerthez. Az oszlopok között zöld fülkék sorakoztak 18 láb hosszú girlandokkal s valamennyi kristálylámpával volt megvilágítva. Az egész teremnek, összes hozzátartozó épitményének és diszitményének körvonalait tiszta üvegből készült szines lámpák adták meg oly módon, hogy a színek és fények az egész alkotmányt minden festés nélkül kiformálták,

s kívülről és belülről átlátszóvá tették. A teremben volt négy nagy tükrös trümó, amelyek a vacsorához tálalókká alakultak át. Az egésznek a tetején egy kilenc láb átmérőjű parabolikus tükörrel ellátott matematikai szerkezet állt, amely fókuszán keresztül volt megvilágítva, s tengelye körül forogva a legpazarabb fénnyel vonta be ő császári felségeik medalion formájú mellképeit a következő felirattal együtt: F. I. A. M. T. H. R. Az építmény hátterében egj felfalazott páholy állt, ahová őfelségéik visszavonulhattak. Ez az egész kivilágítás több mint 70 000 tiszta viaszgyertyával ellátott lámpából állt s annyira újszerű és idegen ízlésre vallott, hogy nemcsak ő császári ós királyi felségeik, hanem valamennyi jelenlévő külföldi és hazai herceg, ur és miniszter több ízben is kijelentette, hogy soha életében és semmilyen országban ehhez hasonlót még nem látott. 6 császári és királyi felségeik olyan tökéletes