Staud Géza: Magyar kastélyszínházak II. rész (Színháztörténeti könyvtár 14., Budapest, 1963)
1. A Grassalkovichok színházai
gyönyörűséget leltek benne, hogy kijelentették, ha még egy napig tartana a kivilágítás, akkor is szívesen elnéznék." 1 ^" A Grassalkovich-levóltár iratai között Kapossy János megtalálta a Wienerisches Diariumban leirt különleges építménynek a rajzát, amely Grassalkovich Antal sajátkezű írásával a következő cimet viselte : Delineatio Illumi nationis Gödöllőiensis Anno 1751» in praesentia Suarum Ma.jestatum. A rajz a Grassalkovich-levéltárral együtt elpusztult, ezért helyette Kapossy leírását közöljük, amely egyébként a 1 ^ műtörténeti leírásnak mintaszerű példája. Kapossy nem ismerte az egykorú szemtanú beszámolóját, mégis sok szempontból ki tudja egészíteni, s igy a két leírásból élénken magunk elé idézhetjük a gödöllői illumináció látványos képét: "Nem tűzijáték ez - írja Kapossy - görögtüzes és rakétás, nem is: a kerepes-gödöllői ut százados nyárfáira aggatott lámpák sora, mint némelyek tudni vélik, de külön erre a célra épített hatalmas, elliptikus szárnyaktól közrefogott emeletes pavilon, mely ezernyi gyertya, lámpa és lobogó láng fenyőben úszik. Közelebbi adatok híján ma még nem tudjuk minő anyagból épült, nem ismerjük tervezőjét sem. Alapváza faszerkezet lehetett, tón kővel, vassal váltogatva, gazdagon díszítve drapériákkal. A félkörű csarnok hátsó fala a rajz utón Ítélve mintha fenyőgallyakból font kuliszsza volna. Széles, közel harminc öl átmérőjű terasz, melyre elölről, a felette emelkedő csarnok főbejáratától jobbra és balra két-két félköríves lépcsőfok vezet. E teraszon emelkedik maga az építmény. Középen mintegy nyolc öl átmérőjű elliptikus csarnok, magas talapzaton álló, párba szedett * Wienerisches Diarium 1751. aug. 8. No. 71« * Kapossy János: A gödöllői illumináció. Napkelet 1923. TI. 994-995. p.
