Dömötör Tekla: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Színháztörténeti könyvtár 13., Budapest, 1963)
Reneszánsz és barokk - 1. A nemzeti nyelvű reneszánsz dráma kibontakozása
Tipikus reneszánsz képviselői Pavel Kyrmezer darabjai* Krymezer erdélyi származású szlovák, darabjait cseh nyelven irta. Tőként bibliai tárgyú drámákat irt, iskolai használatra és egyházközsége tagjai számára. Legismertebb müve a Gazdagról és Lázárról szóló cseh komédia, 1566-ban jelent meg. formája már modern, prológusból, öt felvonásból és epilógusból áll. Bibliai tárgyú az Uj komédia az özvegyről (Komédia nová o vdové. 1573) és a Komédia o Tobiáőovl (1581) is. Darabjaiban vallásos köntösben ugyan, de érinti a kor társadalmi ellentéteit. Hasonló műfajt képvisel a magyar drámairodalomban Szegedi Lőrinc Theophanft-áj a (1575). mely Selneccer német Író latin darabjának sikerült iskolai magyarítása. B bibliai tárgyú iskolai darabok magyar és szlovák nyelvterületen az akkori Észak-Magyarországon egészen a XVIII. századig fennmaradtak. Erdély kálvinista és unitárius Iskoláiban is sokáig népszerű volt a műfaj. A XVI. századtól egyre népszerüstfdlk a pásztorjáték is. Raguzában már a XVI. század közepén jelentős; a magyar Balassi Bálint a XVI. század végén kísérletezik e műfajjal. Az eddigiekben elsősorban a reneszánsz dráma nemzeti nyelvű alkotásairól szóltunk. A XVI. század utolsó évtizedeiben indul meg teljes erővel ezekben az országokban is a jezsuita színjátszás, amely ismét a latin nyelvű drámaíráshoz való visszatérést propagálja. Ugyanakkor a vándorszínészek az operát és a balettet viszik Kelet-Európába. E kérdésekről azonban a következőkben fogunk majd szólni. Már a bevezetőben utaltam arra, hogy a XVI. században a most tárgyalt országok átmenetet képeznek Kelet- és Nyugat-Európa között, hiszen kialakul a nemzeti nyelvű dráma, ugy mint nyugaton, de irói még inkább a nemesség haladó rétegéből, mint a polgárság köréből kerülnek ki és a hivatásos polgári színjátszás nem tud kialakulni, mert nincs megfelelő anyagi eszközökkel rendelkező polgárság, amely gazdasági bázisát képezhetné - ami ismét a kelet-európai fej-