Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

22-én este a császár lotharingiai lakájai Molière Lea fâcheux c. vigjátékát adták elő. ' I. Ferenc császár francia anyanyelvű volt s udvartartása is lotharingiai franciákbői állt. Nem volt különösen müveit ember, de szőrakozásképpen nagyon kedvelte a színházat. Személye és udvara, ha nem is döntő, de jelentékeny ezerepet játszott a bécsi udvar és a főrangú körök már évtizedek óta fejlődő franciás kultúrájának megerősödésében.^ Ez éppen szinházi vonalon volt leginkább érezhető: a bécsi Burgtheaterben huez éven keresztül, 1752-től 1772-ig, francia színtársulat játszott, s a két császári nyári kastély, Schönbrunn és Laxenburg ezinházaiban is rendszeresen vendégszerepelt.^ Fenti előadás után két nappal, augusztus 24-én R. Poisson Le baron de la Crasse c. egyfelvonásoe vígjátéka került színre.^ Augusztus 25-ón pedig körvadászat után este Le coche de Chalone

. c. kis francia vígjátékot mutatták be a császári párnak és kíséretének a holicsi kastélyban.^/ Az 1747. évi holicsi kirándulás alkalmával augusztus 20-án Ferenc császár egy ma már különösnek ható látványossággal kedveskedett Mária Teréziának. Bejelentette, hogy Brünnből több nemes hölgy ós lovag szeretne tisztelegni a császárnő előtt. Mikor Mária Terézia megadta az engedélyt, 10-12 pár lépett be sorjában a terembe. Bár valamennyien a 2/ Fürst Johann Joseph Khevenhüller-Metach

: Aus der Zeit Maria Theresias. II. kötet. Wien 1910. 108.

p. - A szövegben tévesen Le fâcheux szerepel. 3/ Müller Gyula

:A bécsi francia irodalmi kultúra a XVIII. században. Bp. 1930. 27-28. p. 4/ Julia Witzenetz: Le théâtre français de Vienne /17521772/. Szeged 1932. 5/ Füret Johann Joseph Khevenhüller-Metsch: Aus der Zeit Maria Theresiae. II. kötet. Wien 1910. 109. p. 6/ Uo. 109. p. - A szövegben a cim téveeen Le coche de Châllonsnak van Írva. Szerzőjét nem sikerült megállapítani.