Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

BEVEZETÉS Joseph Haydn halálának 150. évfordulója alkalmából számos tanulmány Jelent meg a nagy zeneköltő magyarországi működéséről ós az Esterházy hercegek kastélyainak zenei világáról.*^ A jubileumra való tekintettel érthető, hogy a kutatások középpontjában elsősorban Haydn művészete állott e a tudományos vizsgálódás mindenekelőtt a zenetörténeti Vonatkozásokra irányult. Ugyanakkor azonban Horányi Mátyás Eezterházi vigasságok cimü munkája a kismartoni és eszterházai kastélyok egész színházi életét dolgozta föl, s teljesen uj forrásanyag alapján rajzolta meg ennek az alig lemert világnak a képét.^/ Az Esterházy színházakra vonatkozó kutatás - amely azóta is változatlan lendülettel folyik - mégis bizonyos szempontból némi hiányérzetet is támaszt. Valamennyi tanulmány - zene- és színháztörténeti egyaránt - ugyanis az Esterházy-színházak működését mint a XVIII. századi Magyarország kultúrtörténetének magányoe jeleneégét tárgyalta, e nem teremtett - megfelelő forrásanyag hiányában nem is teremthetett - kapcsolatot az egykorú főúri ezinházak életével. 1/ A legjelentősebbek: Johann Hárich: Eeterházy-Musikgeschichte im Spiegel der Zeitgenössischen Textbücher. Eisenstadt, 1959. /Burgenlëndieche Forschungen 39«/ ' Dénes Bartha-László Somfai; Haydn als Opernkapellmeister. DÍe HaydnDokumente der Esterházy-Opernsammlung. Bp. I960. 470 p. - Haydn emlékére. Szerk. Szabolcsi Bence

, Bartha Dénes

. Bp. I960. 715 p. 35 t. /Zenetudományi tanulmányok 8./ 2/ Horánvi Mátyás

: Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. 269 p. Azóta németül és angolul is.