Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)
pon megismételték R. Poisson Le baron de la Crasse c. darabját s befejezésül még egy kis vigoperát is bemutattak Le mari préféré cimmel, amelyet augusztus 26-án megint eljátszottak. 16 * 7 Ezek, mint láttuk, mind műkedvelő előadások voltak s valamennyit, Regnard Les Ménéchmes c. vígjátéka kivételével, az udvari lakájok mutatták be. A holicsi előadások tehát, mint az udvari szolgákkal rendezett alkalmi színjátszás, a XVIII. századi főúri színháznak legprimitívebb fokát képviselik. Ezután hoeszu ideig nincs szó holicei szinielőadásokról, jóllehet lotharingiai Ferenc többször is megszáll a kastélyban vadászatok alkalmával. A Bécshez közelebb eső Schőnbrunnban viszont egyre rendszeresebbé válnak a ezinielőadáeok. 1752-től fogva már a bécsi udvari színház hivatásos francia társulata jár ki Schőnbrunnba, a laxenburgi kastélyszínház 1753-ban törtónt megnyitása után pedig Laxenburgba is. Kilenc év multán, 1756-ban aztán Khevenhüller-Metech ismét följegyzi naplójában néhány holicsi színielőadás adatait."/ 1756. augusztus 20-án Ferenc császár hoeszabb vadászatra utazott Holicsba, e a császárnő 21-én követte. 24-én este az udvari tisztek és feleségeik egy német komédiát adtak elő. Ebben Christoph Stockl az udvari fűtő /Cammerheitzer/ a Hanswurstot személyeeitette meg, még hozzá olyan ügyesen, hogy az akkori német ezinházból senki eem léphetett volna nyomába. Ezt az előadást a császár meglepetésül szánta a császárnőnek, aki előtt Stockl nagy becsben állt. Maga tanitotta be szerepére, nehogy a titkot valaki idő előtt kifecsegje. Augueztue 29-én megismételték a német komédiát. 16/ Uo. 346-347. p. Szerzőjét nem sikerült megállapítani. 17/ Uo. V. kötet. Wien 1914. 40-42. p.
