Staud Géza: Magyar kastélyszínházak I. rész: Grafikus ábrázolások a XIX. Században (Színháztörténeti könyvtár 11., Budapest, 1963)

Szeptember 1-én a vadászat után az udvari emberek egy újonnan komponált pantomimet mutattak be, amelyet aztán szeptember 3-án újból eljátszottak. A holicsi szinielőadásokról szóló följegyzések ezzel megezíinnek. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy máskor nem játszottak a holicsi kastélyban komédiát. Khevenhüller-Metech azonban csak azokról az előadásokról tesz emlitéet, amelyeket maga is látott, amikor mint főudvarmester elkisérte a ceáezárnőt Holicsba. Végül emlitést érdemel, hogy a holicsi fejedelmi szórakozásoknak magyar tanúin ie volt a hatvanas évek elején: Bárányi László testőriró, aki Heverés párnája c. verses önéletrajzában elmondja, hogy mint udvari szolgálatra berendelt testőr elkisérte az udvart Holicsba, részt vett a vadászatokon és a zenés mulatságokon is: "Mikor egéez Udvar Holitsban mulata, Velem kegyelmeeeen mueikát hallata, Hol Ertz Hertzegei magok musikáltak, Ertz Hertzeg Asszonyok éneklők szolgáltak, Ugy kenyér ebédet hogy Udvarnál vegyünk 18/ Meg-vólt parantaolva minden nap ott legyünk." Kár, hogy Bárányi László csak ilyen szűkszavúan emlékezik meg a Holicsban látottakról. Nem sokkal bővebben Irta le Mária Terézia 1751«, évi látogatását Gödöllőn, Graesalko19 / vich Antal gróf kastélyában. 'Erről majd a Grassalkovichokat tárgyaló fejezetben szólunk. 18/ Bárányi László : Heverés párnája, az az A*ki nem munkálkodik ne Így egyék. Diószeg, 1789. Nyomattatott Medgyesi Pál Betűivel, 28-29. p.-V. ö. Szinnyei :M.I. Balla&i Aladár: A magyar királyi testőreég története különös tekintettel irodalmi működésére. Pest, 1872. 171. p. 19/ Uo. 15-16. p.