Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VIII. Jogszabályok
terjedő pénzbírsággal sújtja azon színtársulat! Igazgatót, aki a belügyminisztertől nyert jogosítvány nélkül, vagy habár azzal,de a hatóság engedélye nélkül,színielőadást tart. 13/ vagy a nyert engedélyt megszegi. ' Az 1881. LIV. tc. Nemzeti Szinház adósságainak törlesztését tárgyalja. 1883. II. tc. a Nemzeti Színházban eszközölt építkezésedköltségeiről intózkedik. 15/ Végül as 1904. XXXV. tc. a Nemzeti Színházban végrehajtott biztonsági átalakítások költségeit engedélyezi. 16 / Ezzel a színházi törvények felsorolását le is zárhatjuk. A törvényeknél sokkal nagyobb színháztörténeti jelentőségük van a különböző hivatalos szervek által kibocsátott rendeleteknek , amelyek gazdasági és politikai vonalon, sokszor művészi irányban is a szinház mindennapi életét szabályozzák. A kormánysati és más törvényhatósági rendeletek a maguk személytelenségében hiven tükrözik egy-egy politikai rendszer mlivészetpolitikájának gazdasági és közigazgatási oldalát. A színházak művészi tevékenységére ezek a rendeletek viszonylag ritkán utalnak közvetlenül, mégis sok következtetést vonhatunk le belőlük művészi irányban is. Hitelességükhöz semmi kétség nem fér. A rendeletek szövege és a hozzájuk gyakran kapcsolódó végrehajtási utasítások világosan megmutatják az irányitó szervek szándékait. Más kérdés azonban, hogy az egyes rendeleteket hogyan hajtják végre. A rendeleteknek általánosságban, de olykor alkalomszerűen külön is,büntető szankciói 13 / Magyar törvénytár. Corpus Juris Hungaricl. 14 / Magyar törvénytár. Corpus Juris Hungaricl. - Pukánszky nó Kádár Jolán, i. m. 527-528. p. 15 / Magyar törvény tár. Corpus Juris Hungaricl. - Pukánszky nó Kádár Jolán 1. m. 559. p. 16 / Magyar törvény tár. Corpus Juris Hungaricl. - Pukánszkynó Kádár Jolán i. m. 699. p.
