Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VIII. Jogszabályok
vannak, melyeknek végrehajtásáról a közigazgatási ezervek gondoskodnak. Ennek ellenére a végrehajtás módjában mind a közigazgatás, mind a színházak részéről eltérések lehetnek. Igen érdekesen nyilatkosnak meg ezek az eltérések a rendelet és a tényleges végrehajtás között például a Bach-korszakban, vagy akár a második világháborút közvetlenül megelőző fasizmus éveiben. Legrégibb színházi rendeletünknek tekinthetjük azt a színigazgatói engedélyt, amelyet Felvinczl György kapott I. Lipóttól 169bban. Ekkor még a fejedelem magának tartotta fenn az előadósok engedélyezésének és a nyilvános szinügyre vonatkozó fő felügyelet jogát. Bécsben 1753-ban adták ki nyomtatásban az un. normana pokat meghatározó rendelkezést. Ezeken a napokon szinielő17 / adások tartása tilos volt. ' A norma-rendelet egy nyomtatott példányát a bécsi Theatersammlung őrzi. Rendelet formájában adták ki a színigazgatóknak sióló utasításokat Is. Bayer Ismertet egyet a XVIII. század végéről ' Instruktion für die in kleineren Städten sich befindete Entrepreneurs der Theater /Folio 6 lap. Német szövegű nyomig/ tatvány.Eszterhézy Jőssef gróf aláírásával ellátva./ ' Ennek jellemző része as a bekezdés, amel? szerint csakis azon színdarabokat szabad minden előzetes cenzúra nélkül előadni, melyek vagy a bécsi udvari, vagy más bécsi színpadon az 1793.év január havától számított időközben legalább is kétszer adattak elő és ezt az Entrepreneur a bécsi direktorok hiteles igazoláaával bizonyítani is tudja. Köteles azonban ezen darabok előadásánál a Bécsben elrendelt változtatásokat figyelembe venni. A Bécsben még elő nem adott, akár Baver József : A nemseti jótéksaln története. Bp. 1887. II. k. 300. p. Baver József : i. m. II. k. 299. p.
