Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
IV. A szinházi sajtó
nészi produkciói a ós a szinpadi előadásra vonatkozó megjegyzéseit is kihagyta, amelyek a kritikák eredeti hirlapi szövegében szerepeltek.Szemléletében egyoldalúsága még feltűnőbb, ha arra gondolunk, hogy 5 évig a Nemzeti Szinház igazgatója volt. A kritikáról alkotott véleményét egyik különálló munkájában fogalmazta meg. 1^ 1882 és 1911 között irott kritikáinak egy részét a szerző válogatásában Színházi esté k és Régi és u.i szinmüve k cimen adták ki. 2y / Kritikusként kezdte szinházi pályáját Hevesi Sándor is. Legtöbb szinibirálata a Magyar Szeml e 1890 és 1906 közötti évfolyamaiban jelent meg. De irt kritikákat a Pesti Napl ó, a Jelenko r, a Magyar Génius z és a Magyar Kritik a cimü lapokba is. Később nemzeti szinházi elfoglaltsága miatt felhagyott kritikusi tevékenységével.^ Kritikái értékes forrásanyagot tartalmaznak a századforduló szinházi életéhez. Müsorpolitika, szinészi játék, rendezés és diszletmegoldások a dramaturgiai kérdésekkel együtt bőséges helyet kapnak bírálataiban. Legtöbb kritikájában a Nemzeti Szinházzal foglalkozik. Schöpflin Aladár 1898-ban a Vasárnapi U^sá lban kezdte kritikusi pályáját. 1923-tól 1938-ig a Nyuga t hivatalos kritikusa volt. Erősen irodalmi szemléletű kritikáiból a drámatörténetnek több haszna származik, mint a színháztörténet kutatóinak.^ Az impresszionista színikritika legjelentősebb képviselője Kosztolányi Dezső volt. A pillanatnyi szinházi benyomás alapján, röpke hangulatok foszlányaiból alkot művészi cikkeket. Drámát, színészt, előadást mindig egységes 1/ Ambrus Zoltán : A kritikáról. Bp. 1920. 2/ Ambrus Zoltá n: Szinházi esték. Bp. 1914. - Ambrus Zoltán: Régi ós uj szinmüvek. Bp. 1914. - Ambrus Zoltán: Régi és uj szinmüvek. Második sorozat. Bp. 1917. 3/ Galamb Sándo r: Hevesi Sándor. Bp. 1930. - László Anna: Hevesi Sándor. Bp. I960. - Staud Géza : Hevesi Sándor irodalmi és szinházi működése./Bibliográfia. /Bp. I960. 4/ Hermann István: A magyar dramaturgia haladó hagyományai. Szinház- és Filmművészet 1953. 425-430. p.
