Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

dekelte, mint a ÏCohary-, Esterházy- stb.- féle barokk szinház, a legszívesebben pedig hivatásos német társulatokkal foglalkozott,

2

/ A Kelemen Lászlóékat ért hatáskomplexusban a barokk főúri szinház nyomát nem köpethetjük* Annál inkább két másik tényezőét, s ezek az iskolai színjátszás és az egykorú fővárosi német együttes* Az iskolai szinjátszás legigényesebb színpadra alkalmazói a jezsuiták voltak

0 Ssinpadképeik nagyszerűségével, gépeikkel, jelmezeikkel ők Közép-Európában a barokk szinházi kultúra népszerűsítői,hiszen szélesebb körű szereplőgárdájuk és közönségük volt, mint a főúri színjátszásnak. 5/ A rend azonban 1773-k

an feloszlott, olyan időpontban tehát, amikor Kelemen társulatának a tagjai kisgyermekek voltak. Legfeljebb emlékeik éltek ilyen produkcióról, bár ez sem valószinü. Azok a városaink, ahol jezsuita előadások folytak, topográfiailag érdektelenek a zömében pesti fiatalokból álló együttes vizsgá' Ráday Gyűjtemény.Szinháztört.Iratok, 4. fasc, ill. Ráday III .Pál levelezése: Ráday III. Gedeon és Ujházy Miklós levelei az 1797-1799-es évekből. "

7

A jezsuita iskoladramaról: Dombi Béla: A drámaírás kisérletei Magyarországon a XVI-XVII. században. Pécs, Dunántúli, 193

2

. 187-188. Koltai Virgil: Győr színészete. I. rész 1849-ig. Győr, Gross,. 1889. 6. skk. Átfogóan tárgyalja működésüket Dömötör Tekla: Régi Magyar Drámai Emlékek I. k. 202. skk, /Bpest, Akadémia* I96O./