Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

latânale Mint iiatásf crrás ? a piarista és a protestáns iskolai szinjátszás jöhet szóba. Elsősorban a piaristák színháza jelentó'So. Náluk Pesten 1776-ban volt utoljára szinieló'adáSj. az akkor serdülőkorban lévő Kelemen László , az iskola növendéke, nyilvánvalóan itt nyerte tehát első színházi impulzusait., A játék szerepló'i általában jómódú fiuk voltak, mert a vagyontalan rend csak ugy tudott megfelelő kiállítást nyújtani produkcióihoz, ha a szereplők szülei a diszletek

a a világítás

s foként pedig a jelmezek költségeihez hozzájárultak » Egy-egy néma szerep,, vagy a szinpad felszerelésével kapcsolatos feladat azonban juthatott szegény kisnemes , polgár gyereknek

s juthatott Kelemen Lászlónak iso Mig a kiállítás., bá!r nem vetekedett a jezsuitákéval, igényes volt

a a szerepek eló'adása nem különbözött az iskoladrámák hagyományos jellemzési módjátólp A főszerepeket vivo diákok sem ábrázoltak ugyanis egyéni jellemeket; vagy éppen jellemf ejló'dést, hanem általánosított tipusokat* Egy bizonyos tulajdonságot testesítettek meg» Nagy azonban a piarista iskolák jelentó'sége a magyar színpadi dikció terén, ebben szolgálhattak leginkább a későbbi magyar színészek mintaképéül^/ 4 / Vö» Pronai Antal: A piaristák színjátéka Pesten a XVIII században * Bpest, é» n», 30o skk >, 105" skk* " „ o *.az iskolai drámák személyei nem egyénített, hanem tipikus jellemek, egy tulaj donságnak « egy érzésnek megtestesitó'i , /P1» a vitéz katona

s a jámbor keresztény, a dicsőségre vágyó, az irigy, a hiu

? a bűnökbe merült