Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

1815-ben a második fővárosi magyar társulat is elhagyta Pestet, Időről időre megálltak itt vándortársulataink és bemutatták uj műsorukat. Erről az időről szól Ellrich hires visszaemlékezése, amit egy részletében Bayer is idéz, de nem teljesen. Mivel err£l a korról aránylag kevés biztos adatunk van, aligha lesz fölösleges a német utazó tanúságát igénybe vennünk. "Amikor a magyarországi színházakról beszélünk, joggal felteheti bárki, hogy a színészek magyarok és magyar nyelven játszanak. Erről azonban szó sincs. A főváros valamennyi színházában és a kisebb városokban németül adják az operákat és a drámákat. - Vannak ugyan magyar társulatok is,, számuk kb. tizenöt, de ezek nem játszanak állandóan Magyarország ... fővárosában, hanem szerte a vidéken vándorolnak és nehéz viszonyok között élnek. - Természetesen . minden igaz magyar hő vágya, hogy legyen a fővárosban állandó magyar szinház, ez azonban mostanig még csak jámbor óhajtás. - Jómagam, hosszú évekkel ezelőtt, két magyar társulatot láttam., az egyik, amelyikre emlékszem, a régi pesti színházban azelőtt szárazmalom volt - játszott, a második, amelyről alább lesz szó, a nagy Német Színházban eltelt fél évszázad érthetően felcseréltette az emlékező idős színésznővel a neveket*/ De elmondja azt is, hogy Benke távozása után nehézségekkel küzdött a társulat és a hiányt csak Kőszegi gyors fejlődése pótolhatta ugy, ahogy. /Déryné Naplója, I» k*, 135-136./ - Katzianerről Pukánszkyné Kádár Jolán: A pesti és budai német színészet története 1812-1847» Bpest, 1923. Magyar Tud. Társulatok Sajtóvállalata, 15» skk.