Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

testükön "surtzli"-t viseltek.Az egykorú német kosztümkönyvékben sürün találkozunk vadember, indián, szerecsen stb* viselettel, s ilyen jelmezkönyve Buschnak is volt.47/ A meglehetősen együgyű mese és a teljesen hiányzó jellemzés mellett a Kotzebue-müveket mégis' éltette szinszerüségük. A színésznek játéklehetó'séget adtak, mert szerzó'jük jól ismerte a színpadot. Nála volt alkalom a mozgásra, a viszonylag rövid párbeszédek pattogtak, s bármilyen félszegnek látjuk ma Rolla berohanását a kisgyerekkel, az összeroskadást, a gyermek átnyujtását; a rövid magyarázó szöveg mellett mindez bó'séges akcióval járt."Egy XVIII. sz. lovagdráma minden vázlatossága ellenére több teret ad a színésznek a teremtésre, mint a Schiller-epigonok hőseinek szóáradatai."48/ 3me a magyarázat. Itt találunk viszont megfelelő' alkalmat arra, hogy egy kissé utána nézzünk ennek a mozgásnak. Kotzebue kultusza egyben a német játékstílus 46/

L. Bayer közleményét az ITK 1891. évfolyamában. A ruhatárban külön szerepeltek a "Vad és Szerecsen" öltözetek, de a "debreceni anyagban" is találunk "vad ember köntös és 5 surtzli" c. tételt. Ezek Kolozsvárról kerülhettek, vagy más debreceni idény folytán szerezték be ó'ket, mert Megyerró'l nem kaptak effélét. 47/ Versuch über das Kostüm. 8 kötetben. L. Busch leltárát: 0. L., Htt., Dep. pol. gen. et civ., 1801. Pons 6., pos. 4L AP, / Kádár J.: Német Shakespeare-eló'adások Pesten és Budán. M. Sh. Tár, X. k. „ 24.