Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

gyünk. Fennmaradt ugyanis az a jegyzék, amellyel a Károlyi-családtól adományozott megyeri díszlet- ás jelmeztár átkerült Ernyi társulatának birtokába /ezt függelékben 1» a tanulmány végén/, s ehhez járul még egy bővebb j elmez j egyzék ismerete is, amit kelet nélkül, de az 1804-ben átadott megyeri anyagnál feltétlenül későbben, már a pesti játék korában szedtek lajstromba.18

' Ezek alapján kíséreljük meg két korabeli eló'adás visszaidézését* Az elsó': a Hamlet. A Hamlet népszerűsítése Magyarországon Kazinczy nevével függ össze és ismerve szervezőképességének szuggesztív erejét, nem csodálkozhatunk rajta, hogy az általános lelkesedés a század elsó' évtizedében a felvilágosult irodalmi köröktől már szóles gyűrűben tovább terjedt. Az alap Kazinczy Hamlet-élménye, amihez l?86-i bécsi utja alkalmával jutott. Itt látta Brockmannt a cimsz er épben1-"' , s jóllehet a nagy német szi18/ Az eredeti megyeri inventáríum: 0. L*, Htt., Dep. pol. gen. et civ., 1804, Fons 6. pos. 2. - A másodikat kiadta Bayer József az ITK 1891. évfolyamában* 275-290. 19/ Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Bpest, Franklin, é. n., 182-83* - Az egykorú bécsi előadáson, ugyanúgy, mint Kelemenéknél, engedményt tettek a divatnak. Brockmann-Hamlet fekete trikónadrágot viselt ugyan, de hajporos parókát, a diszletezés meg sem kisérelte a helsingőri kastélyt középkori építménynek feltűn-