Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)
nesz a Schröder-féle torzított szöveg szerint játszotta a dán királyfit, egy-egy meg nem bolygatott Shakespeare! részlet elég volt ahhoz,hogy elragadja."Nem esmérek semmi darabot..., a* mely inkább érdemleng/meg a* játszást, mint Hamlet", irja 1790-ben. Lelkesedése mély és maradandó volt. Az elsó' magyar szinieló'adásra is a Hamletet szánta, s amikor nemes kisasszonyokat, nemes ifjakat próbált a szini pályára csalogatni, megint csak innen vette példáit: minden leány büszke lehetne, ha Ofé liât, minden fiatalember, ha Hamletet eljátszhatna! 21-' Jellemző', hogy már a kezdet kezdetén magával ragadta a két színházbarát Rádayt, a nagy Gedeont és III. Pált, só't László öccse is rászánta egy éjszakáját a mü tanulmányozására 0 22 ' Jóllehet Kazinczy, vidéken élve, jószerével kikapcsolódott a magyar színházi életből, a jó mag, a Hamlet becsülése, már el volt hintve. Levelezó'társa, Aranka György, a védett Erdély biztonságában, tovább érlelhette az tetni s a hölgyek viselete teljesen rokokó* /Vö* Kindermann i. eu, i. k s> , a címlapnál közölt színes illusztráció és a szövegközi képek*/ 20/ Kazinczy Ferenc levelezése, II» 81o Regmecj 1790. jul. 1. 21/ Uoo i. kötetp i» h», továbbá 84-85», 96.., 162 . 22/ v "A 9 Hamletet a mu.lt éjtzaka olvastam - már jádzó helyen is láttam, de valósággal örülnék rajta, ha Budán az Qrszág előtt játzódtatnék M 0 K 0 László K« Ferenchez, jL« k»,1GL Buda, 1790» aug* 23*
