Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

II. Színlapok

nálni a Nemzeti Szinház azon színlapjait,amelyeket az igazgatóság a következő cicadas szinlapjának nyomtatásához kéziratként használt fel, kéziratos bejegyzéssel jelölve rajtuk az uj színlapnak a régitől való eltérését. Igen fontosak a szinlapokon a darabok előadásának számára vonatkozó adatok is. Hiánytalan szinlapsorozatból sajnos ilyen csak kevés maradt fenn - napról napra megállapítható egy-egy darab pályafutása. Az utóbbi évtizedekben a huszonötödik, ötvenedik, századik stb. előadást is fel szokták tüntetni propaganda céljából. Ezek a számok azonban nem megbízhatók, mert színházi szokás szerint ilyenkor rendszerint többet tüntetnek fel a valóságnál, hogy a darab sikerét alátámaszák. Az utóbbi félszázad folyamán az előadások száma az elszámolási iratokon kivül ellenőrizhető az un. kéthetes müsort

e

rye

k

b ől, amelyeket nagyobb színházainkban használtak /Operaház, Nemzeti Szinház, Vigszinház/. Ezek két hétre előre adják meg a színház műsorát s napról napra feltüntetik, hogy a darab hányadszor került szinre. A Nemzeti Szinház kéthetes műsortervein két szám szerepel: az egyik a darab addigi előadásainak számát jelzi, a másik pedig azt tünteti föl, hogy a legújabb betanulásban a darab hányadszor kerül szinre. Pl. Az ember tragédiája -ZyS . Ez a Tra gédia 368. előadása Paulay óta, amely ugyanakkor uj rendezésben 12-edszer kerül szinre. Ezekből a kéthetes műsortervekből állapitható meg egyébként a darab rendezője is, ha a szinlapról hiányzik. A modern szinlapok már az előadásnak minden fontosább adatát közlik. Tehát a szerző nevén, a darab elmén, műfaján és a felvonások számán kivül feltüntetik a forditót, az átdolgozót, a zeneszerzőt, a rendezőt, a koreográfust,a díszlettervezőt, a jelmeztervezőt, a karmestert és természetesen a szereposztást, továbbá az előadás helyét, napját és a kezdés időpontját is. •