Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
II. Színlapok
1903. december 22«/. Az Operában először Alszeghy Kálmán nevével találkozunk /Bizet: Carmen . Rendezte: Alszeghy Kálmán. 1907. szeptember 26./. A Népszinház-Vigopera egyéves működésének első napjától kezdve rendszeresen feltünteti a darabok rendezőjét /Herczeg Ferenc: Avatójáték * Rendezte Andoivfi Péter. 1907* október 1./. Feltűnő, hogy ugyanezen a napon került bemutatásra Szemere György Bolond Istók cimü humoros szinjátéka is.amelyet Hevesi Sándor rendezett, de az ő neve csak a harmadik előadáson jelent meg a plakáton, pedig ebben a színházban ez volt bemutatkozó rendezése /1907. október 3»/« Hevesi addigi rendezői működését sem a Nemzeti Szinház, sem a Thalia szinlapjai nem jelezték. 107 Valamennyi szinház között a legkonzervatívabb ezen a téren a Nemzeti Szinház. Hevesi második nemzeti szinházi szerződtetése idején /1908-1912/ már egész sereg bravúros rendezéssel tette ismertté nevét /Szentivánéji álom , Anto nius és Cleopatra , Vízkereszt . Hamlet , Felhők , Pat he lin mester , A fogadósné/ , de művészi tevékenységét semmi sem jelzi a szinlapokon. 1912 őszén a Nemzeti Színház igazgatósága végre rászánja magát, hogy az általánossá vált szokásnak megfelelően tájékoztassa a közönséget a darab rendezőjéről is /Szigeti József: Csizmadia mint kisértet. Rendezte: Csathó Kálmán. 1912. szeptember l./. i17 Később, 1926. október 26-tól 1931. szeptember l-ig a Nemzeti Szinház szinlapjairól ismét elmarad a rendező neve. Ennek oka valószinülag a Hevesit ért támadásokban keresendő. A politikai célzatú cikkek szerzői ugyanis azzal vádolták a Nemzeti Szinház igazgatóját, hogy mint fordító, 107 Staud Géza : Hevesi Sándor rendezései. Bp. 1957* /Szinnaztörténeti füzetek 3«/ Csathó Kálmán szóbeli közlése szerint azonban a darabot nem is ő rendezte, nevét megkérdezése nélkül nyomatták ki.
