Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
I. Szövegkönyvek
Az egyes rendezők különböző módon késztik elő és dolgozzák ki rendezőpéldányaikat. Ivánfi Jenő például előre megrögzített minden mozzanatot és tintával Irta be részletes utasításait a rendezőpéldányba. Hevesi Sándor viszont csak a legáltalánosabb utasításokat jegyezte be előre, a többit a rendezés folyamán ceruzával Irta be. Általában egyes rendezők többet, mások kevesebbet Írnak a rendezőpéldányba. Ilyen mozzanatok a kézíráson kivül gyakran eligazítanak az egyes rendezőpéldányok szerzőségének megállapításában. Meg kell jegyeznünk, hogy a legrészletesebben kidolgozott rendezőpéldány sem fedi sohasem teljesen az előadást, s minden esetben csak vázlatos képet nyerhetünk belőle. Egy műnek minden egyes szinrehozatala a mü teljes átértelmezését jelenti még akkor is, ha a rendező tudatosan igyekszik egy régebbi előadás képét híven visszaállítani. A teljes rekonstrukció a színpadon lehetetlenség. Ennek ellenére a rendezőpéldány mégis a színháztörténeti kutatás legfontosabb forrása marad. Ha egy színpadi mü pályafutását kívánjuk figyelemmel kísérni s az egyes előadások felfogásbeli eltéréseit vizsgáljuk, akkor elsősorban a rendezőpéldányokhoz kell fordulnunk. Bennük van leginkább megrögzítve egy-egy szinmü színpadi története. A rendezőpéldányok módszeres vizsgálatából egy uj tudomány, a színpadi filológia kezd kialakulni, amely sokkal hitelesebben tudja megvilágítani a drámák utóéletét, mint az irodalomtudományi filológia, amely csak az irói kézirat szövegét és az egyes kiadások eltéréseit vizsgálja. A rendezőpéldányok hitelessége kritikai szempontból igen nagy, mert magukon viselik a színpadi előkészítő munka Kádár Jolán t A budai és pesti német szinház Shakespeare-sugOkönyvei. M. Shakespeare-Tár, XI. 1919« 180231. ï>. ós XII. 1922. 23-54.p. - Németh Antal t Az ember tragédiája a színpadon. Bp. 193:3^ - Németh Antal t A Bánk bán száz éve a színpadon. Bp. 1935*
