Julian Lewanski: A lengyel színház Báthory István királysága idején (Színháztörténeti könyvtár 5., Budapest, 1962)
A lengyel színház Báthory István királysága idején
nak, minden politikai erő lehanyatlásának. A második téma. melyet Kochanowski ebben a tragédiában érint, lényegében a lengyel parlamentarizmus bírálata. A harmadik epeisodionban egy hírnök elmondja Helénának, hogy folyt le a trójai vének tanácsának ülése; a tanács tagjai, egy demagógtői rászedetve, hamis nemzeti érzésből ugy határoztak, hogy a görög követeket dolguk végezetlen küldik haza. A hírnök beszámolója igen kimerítő, és, noha látszólag objektiv, mégis világosan megmutatja az akkori parlamenti rendszer minden értelmetlenségét. Kochanowski bevezeti tragédiájába Kassandrának, a tébolyult jósnőnek alakját is, aki megrázó szavakkal jövendöli meg hazája pusztulását. Gondolatait és véleményét a költő szép kórusokban mondja el, melyek közül a legfontosabb, a feudális arisztokrácia ellen irányuló "0 wy, którzy Rzeczapospolita wladacie" /Ti, akik az uralkodás gyeplőjét kezetekben tartjátok/, fenyegető intést foglal magában. Heléna alakja tragikus jellegű, és az egész drámát mély pesszimizmus hatja át. Az utolsó epeisodionban, mikor megjön a hir a görögök első harci cselekedeteiről, Prlamus, Trója királya, tanácskozást hiv össze a védelem kérdéseinek megbeszélésére. Ezen Antenor a következő szavakkal zárja le a színjátékot: "Ba, radzmy tez o wojnie, nie wszystko sie, bronmy; Radzmy, jak kogo bie, lepiej niz go czekac." /A kérdés az legyen, hogyan verjük meg az ellenséget; Ez sokkal jobb lesz, mint várni rájuk./ Ez a felhívás tragikusan hangzik, és voltaképpen a katasztrófát jelenti be. A helyzetet némileg világosabbá teszi az " Orpheus Sarmaticus " cimü tartalmas epilógus, mely egyenesen a nézőkhöz szól* Ez kontrasztot alkot a tragédia klasszikus formájával; Kochanowski, az antik kor csodálója, ugyanis az antik poétika alapján akarta megírni müvét. Orpheus a darabhoz kapcsolódva azt tanácsolja, hogy hagyjanak fel a széthúzással és viszálykodás sal, mondjanak le a fényűzésről; de elsősorban az állam politikáját tag-
