Julian Lewanski: A lengyel színház Báthory István királysága idején (Színháztörténeti könyvtár 5., Budapest, 1962)

A lengyel színház Báthory István királysága idején

Ezek a változtatások is roppant jellemzőek a jezsuiták politikai vonalára. Akkoriban elharapódzott a félelem a népfelkelésektől; igy okosabbnak látták, ha tartózkodnak minden együttérzéstől a parasztok és katonák sorsával. Ezzel szemben a legmélyebb hődolatokkal kellett adózni a rezsimnél', különösen a rezsim képviselőjének a király személyében, hiszen ő volt a rend védelmezője. Továbbá, tekintettel a mágnások szemmellátható elfordulására a protestáns hittől s megtérésükre a katolicizmushoz, kívánatos volt, hogy már most dicsérjék a balti országok felé irányuló terjeszkedési politikát. Az uj hóditások uj missziós területet Jelentettek a Jezsuitáknak, s arra voltak hivatva, hogy pótolják a reformáció okozta birtokbeli veszteségeket. A vidéki nemesség megnyugtatására ki lehetett adni a felhívást a fényűzés elleni harcra; ez nem kötelezett semmire. Hem szabad szem elől téveszteni, hogy az egész színpadot egy pap irányítja, mintegy ő vezényli mindazokat az épületes gondolatokat és cselekedeteket, melyeket a nézők megcsodáltak. Az egvház fennhatósága az egészben félreismerhetetlen. Nem fér hozzá kétség, hogy a w

Pe Face." és az előbb emiitett üdvözlőbeszédek mellett más jezsuita színjátékok is belejátszottak a politikai életbe, olyanok, melyeket csak jegyzetekből és cimekből ismerünk. Forró volt a hangulat, és Ők semmilyen alkalmat nem mulasztottak el, hogy hozzájáruljanak a protestánsok fölötti győzelemhez, valamint a rend vívmányainak előmozdításához és gyarapításához* A kisebb jelentőségű jezsuita-drámák közül utalhatunk még arra a w

Komédiá

w-ra. melyet Báthory András bíboros látogatása alkalmából

21

' mutattak be Braniewo-ban, valamint egy ugyanilyen alkalomból szerzett dialógusra, amelyet 1585. V. 23-án adtak elő Pultusk-ban

22

/. * t t