Cenner Mihály: Márkus Emília (Színháztörténeti könyvtár 4., Budapest, 1961)

II. Színész és szerep

sokkal közvetlenebbül hatnak, mint akármelyik kortársunknak szinte a fülünkbe harsogott poémái. Szinte a testét éreztük Shakespeare-nek, leheletének forrósága arcunkba fujt, főképp ott, ahol az oly rég meghalt angol ember egy igen-igen élő magyar nő bűvös testén át lélegzett. Márkus Emilia aszszony az egész darabot átszabta modern társadalmi drámára. A tanárok ezt nem fogják helyeselni, de nem tagadhatják, hogy szép volt és hogy a nagy szinésznő voltaképpen nem is hamis it ott. Cressida a tragédiában is a bájos bün maga, ugy, ahogyan régen ritkábban,ma sűrűbben jelentkezik egyes nőszemélyekben. De van e közöttük egy is, aki megközeüthetné Calchas lányának Cressidának jellemképót? Ez modernebb,hozzáférhetőbb mindnél és azonfelül még nem is teszi utálatossá az inkarnált hűtlenséget. Sőt ellenkezőlegrbájósnak varázsolja a bűnt, ha nem is tünteti fel rokonszenvesnek. Az első előadáson a szinpadról néztem - ami tilos, de jó - és láttam, hogy a lépcső jelenetben az ölelkezés pillanataiban, amelyek félóráig tartanak, ugy játszott, hogy senki sem hihetett hűtlenségének rémes elkövetkezósében.Hü volt Troilusához, egészen a feloldhatóságig és erről annyira meggyőződött a partnere, Beregi is, hogy széles mellének a lélegzete is elfogyott bele. A rosszmájú nézők ezt az interpretációt nem szerették, csak falták a Calchas lányának alakját. Hogy a nagy szinésznő többet mozgott és sz

inesebb volt a kelleténél, ez hiba, de ez is jól állott neki." Cressida után egy magyar darabot is az ő érdekes alakítása vitt újra sikerre. Felújították Rákosi Jenő Endre és Johannáját. Két Brieux darab szerepel a bemutatók között:-A bölcső és A vörös talár. Mindkettő ujabb babérokat tűz a szinésznő homlokára. Echegaray ujabb*drámája, a Halálos csönd ismét diadala Márkus Emiliának. A kritikák csodálják sokrétű, összetett művészetét. Alakitásaiban uj meg uj színeket fedeznek fel és nem telnek be hangjának csodálatával. A Halálos csönd Angustias alakjában ismét a szenvedés mesteri ábrázo-