Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Szovjet munkásszinház

Ítélni. Ez nem azt jelenti, mintha a színjátszók tehetségtelenek lennének. Kétségkívül vannak köztük tehetségek /a mérnök, a munkás-feltaláló alakitója és a kórus egyes tagjai/. Ez a színház ugyanis nem kizárólag esztétikai törvények alapján dolgozik. A munkásszinjátszók kölcsönösen lelkesítik egymást, ós 'rohambrigádnak' nevezik magukat. Teljes mértékben megvannak győződve arról az ügyről, amiért harcolnak. Nemcsak az a patetikus mód emlékeztet az 1800 körüli nemzeti felemelkedés korszakára, amellyel jelszavaikat és meggyőződésüket a rivaldán keresztül a világba kiáltják, hanem színdarabjaik naivitása és egyoldalúsága is, melyeknek tartalma nem ismer más pszichológiát, mint a tendenciát, és nem ismer magasabb feladatot, mint a propaganda feladatát. A munkásszinjátszók megszállottjai eszméjüknek. A csaknem vallásos lelkesedés, amellyel játszanak, figyelmet és érdeklődést ébreszt. Ezt bizonyította vasárnap a közönség érdeklődése is. A két névtelen rendező, aki az előadás kiállításáról, a zenéről és az est ritmikai-dinamikai eredményeiről is gondoskodott, bebizonyította, hogy ért a tagok fellelkesitéséhez és a mintaszerű fegyelem megteremtéséhez." I. Fischerová ezzel pontosan megfogalmazta a DDOÖ jellegét, és megragadta a dolgok lényegét. A Szovjetuniótól megtanultuk és igyekeztünk megvalósítani a következő alapelveket : A klasszikus örökség tisztelete Ismertük Leninnek a klasszikus örökség jelentőségéről szóló tanitásait. Moszkvában A.Ny. Osztrovszkij müveinek tizenhét különböző, rendkívül tökéletes előadását láttuk. Arra gondoltunk, mennyire eltemették Csehszlovákiában Josef Kajetán Tyl életmüvét, jóllehet a burzsoázia érzelgősen bizonygatta az ellenkezőjét. Megértettük, hogy a mi Nemzeti - 70 -