Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Uj műsorok és uj közönség

a nézőtérre, hogy kifütyülje az előadást, de olyan jól szórakoztak, hogy megfeledkeztek erről. A színjátszók vitába szálltak velük, és megmagyarázták, hogy erre a műfajra a munkás-sz

injétszócsoportoknak és az ifjúságnak is szüksége van. Minthogy ezzel egyidejűleg a prágai értelmiségiek körében a szocialista realizmus és a szűrrealizmus hívei között heves vita alakult ki, Frantisek Spitzer a DDOÖ megbízásából betanította Pagogyin "Barátom" cimü darabját. A színpadképet E. Famira tervezte. Az előadást, amelyben a DDOÖ több prágai csoportjának tagjai szerepeltek, a Varietében, Prága legnagyobb színházában, a Rudé Právo olvasói előtt mutatták be. A nézők az első ötéves terv embereivel és problémáival találkoztak erőteljes és vidám előadás keretében. Ezután a siker után sok munkás-szinjátszócsoport tűzött műsorra szovjet darabot, és mutatta meg a közönségnek a szovjet emberek életét. Ennek ellenére a DDOÖ csoportjai nem hanyagolták el az egyéb szinpadformákat sem. A Lucerna-terem pódiumán és számtalan munkásgyűlésen sikereket aratott tagjalkat anyaegyesületeikben a proletár-színház rohamcsapatának tekintették. Jóllehet Jifi Wolker, St.E. Neumann, Majakovszkij, Jesenius, Bezymensky, Logowski és Bagriczky költeményei a műsorok számára kimeríthetetlen forrást jelentettek, szükség volt olyan szatirikus jelenetekre is, amelyeket önmagunknak kellett megírnunk. Példaszerű volt az a jelenet, amely témáját egy munkásküldöttség Szovjetunióbeli látogatásából mer

itette. Ebben az időben szociáldemokrata és nacionalista munkásküldöttségek utaztak a Szovjetunióba, azzal a megbízással, hogy ott mindent szemléljenek meg, és mondják el véleményüket a szocializmus építéséről. A küldötteknek, hazatérésük után, zsúfolásig megtöltött termekben hosszú órákon át kellett mesélniük és számtalan kérdésre választ adniuk. Többnyire aztán ki is zárták őket refor- 54 -