Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Uj műsorok és uj közönség

mista szervezeteikből, azzal az indokolással, hogy eladták magukat. Ezt a témát dolgozta fel Frantiáek Spitzer "Munkásküldöttség Megérkezése az SzSzSzR-be" cimü ragyogó szatirikus jelenetében. Stilizált vonatban ültek a küldöttek.ütjuk közben egy csábitó szépségű, ostorral felszerelt komisszárnővel találkoztak, meg egy öregemberrel, aki megindultan áradozott arról, vajha még megélhetné a szocializmust, majd munkásokkal, «vif

r parancsra magasztalták a szocializmus eredményeit és aztán közölték, hogy a külföldi küldötteket még meg kell vesztegetni. Ez a jelenet valóságos nevetőorkánt váltott ki. A szatíra volt egyébként is a legjobb fegyver az üzleti sajtó rágalomhadjárata ellen. De csak kevés iró tudott ilyen pompás szatirikus jeleneteket irni.Kevés iró tudta mindazt nevetségessé tenni, amit nevetségessé kellett tenni. Frantiáek Spitzer ráadásul mesterien rendezte e jeleneteket. A DDOÖ zenei részlege is gazdagította műsorát. Vezetője Josef Stanislav zongoraművész volt. Játszott az esteken, uj dalokat komponált, régi munkásdalokat bányászott ki és uj szovjet, francia ós német anyagot hajszolt fel. Vigyázott arra is, hogy a csoportokban helyesen énekeljenek. Együttműködésre tudott lelkesíteni olyan zeneszerzőket,mint Erwin Schulhof, Vit Nejedig és Jar. Tekly. Segitette a fiatal tehetséges zenészeket, igy például az El-Car csoportbeli Milda Kraust. Később csatlakozott hozzá az unhoéti /kladnói kerület/ dr. Josef Urban, akinek szép baritonja volt. A DDOÖ csoportjai fellépéseiken mindig énekeltek; a régi cseh munkásdalok mellett újonnan lefordított orosz forradalmi dalokat /Varsavianka, Dublnuska, orosz forradalmi gyászinduló stb./, a francia Carmagnolet és néhány német dalt. Az első komszomoldalt, a "Satu, traktor, munkapad, eke" kezdetűt, a cseh küldöttek a német műkedvelő színjátszók dortmundi kongresszusáról hozták magukkal. - 55 -