Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

A kezdet

lakoztak, például Prágában, Kladno szénvidékein, Osztravában, Mostban, a nehézipar központjaiban, mint Brooban, Plzeliben és egyebütt. Mivel ebben az időben még nem voltak legális szakszervezetek, ezeknek az egyesületeknek jutott a munkásszolidaritás elvére épült segélyezési tevékenység is. "Uj harcosok támadnak majd" cimü regényében Antonin Zápotock^- különösen szemléletesen festi le ennek a kornak társadalmát ós egy ilyen egyesület fejlődési útját alapításától egészen addig, amig proletár osztályszervezetté válik. A cseh szakszervezetek alakuló kongresszusán 1896-ban a küldöttek többsége éppen ezeket a munkás kulturális egyesületeket képviselte. A kilencvenes évekbe

n a munkásegyesületekben a szervezeti és politikai élet már nagyon is világosan különbözött a kispolgári egyesületekétől. A munkásosztály érdekében a legkülönfélébb eszközökkel dolgoztak. Széleskörű agitációs tevékenységet fejtettek ki. A taggyűléseken jelentős szerep jutott az előadásoknak. Könyveket és brossurákat terjesztettek. Az egyesületi könyvtárak is mind nagyobb mértékben kölcsönözték e müveket. Nagyon kedveltek voltak azok a barátság-estek, amelyeket a gyülekezési törvény 17 / 2. §-ának " megfelelően hivtak össze. Ilyen alkalmakkor énekeltek ós szavaltak, könyvekből olvastak fel. Egyes daloskönyvek és műsorfüzetek megmaradtak ebből a korból és felvilágosítást nyújtanak ezekről az estekről: kipellengérezték a kapitalista társadalom visszásságait ós szolidaritásra szólították fel a munkásokat osztályostársaik mellett. Itt is, mint a május 1-1 felvonulásokon szívesen énekeltek egy, a munkások követeléseit hangoztató dalocskát: Nyolc óra munka Nyolc óra alvás Nyolc óra művelődés Ezt követeljük ma. A munkás-szinjátszókörök előadásra alkalmas színdarabot csak korlátozott számban találtak. A kilencvenes 10 -