Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A "Proletár Színház"

A "Proletár Szinház" Két okból Is fontos, hogy a berlini "Proletár Szinház"-zal behatóan foglalkozzunk. A "Proletár Szinház" mindenekelőtt egy olyan művész - Erwin Plscator - első, döntő fejlődési szakaszát jelenti, akinek rendezései lényegesen hozzájárultak, hogy Németország forradalmi színháza függetlenné vált. Már itt, a "Proletár Szinház"-ban kimutathatók későbbi koncepciójának első csirái. Ezen túlmenően pedig a "Proletár Szinház

"-ban olyan alkotási elvekkel ismerkedünk meg, amelyek ujak a proletár színházi-mozgalom történetében. Ezekkel as eddig Ismertetett szinjátszócsoportok gyakorlatában nem találkoztunk. Az Erwin Pisoator- és Hermann Schüller-alapitotta

2

2/ /1919 március/ "Proletár Szinház"-at 1920. október 14-fa három agitációs jelenettel nyitották meg: K. A. Wittfogel: A nyomoré

kjával , aábor Andor: A kapuk előt

t cimü jelenetével és Oroszország napjá

val.

2*/ A megnyitó előadást a Kllem, egy ó-beriinl munkásvendéglő nagytermében tartották. A Nagy Októberi Szocialista Porradalom évfordulójának éa a magyarországi Horthy-dlktatura áldozatainak szentelt előadás megkezdése előtt az "Ellenfél" különszámát terjesztették, amely a "Proletár Szinház" propagálására szolgált és mellékletként ennek a vállalkozásnak Plscator- ém Schüller-fogalmazta programját tartalmazta. Bzt a programot minden előadáson röplapformájában is osztogatták a nézők között

2

5/, helyet kapott benne az előadott jelenetek magyarázata is. A röplapban kimutathatók a szovjet proletkult egyes tételei. A program egyidejűleg megjelent az "Ellenfél"-ben is. Itt már bizonyos helyesbítések történtek.

2

6/ A program meghirdeti a célt, tartalmazza a feladatokat, a "Proletár Szinház" munkamódszereit, viszonyét a haladó polgári örökséghez és megjelöli a haladó forradalmi - 84 -