Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A műsor

lósultak, mindez nem volt öncélú hangfestés és hangok játéka, hanem az osztályharcos összkoncepció kifejezője és része. Szorosan hozzákapceolódva, a munka mechanizmusának Ilyen ábrázolásából átvezet a két munkáspárt kórusos párbeszédéhez, arról, hogy a kapitalizmus rabszolgává teszi az embert. A Munka kórus

a előadásával kapcsolatban Wangenheim ezt Írja: "A különböző hangok és kórusrészek egymással szembeni kontrasztja, valamint a gépiesen egymást követő rövid és hosszú sorok, a visszafojtottság és felerősítés adják a hatást". Wangenheim azt javasolja, hogy "*A széles - drótokon keresztülf - villódznak - drótmegfogott - villámok*... szövegnél a basszus szélesen visszafojtva mondja a 'széles drótokon keresztül'-t, az asszonyok rövidebben a 'viltódznak'-ot, a bariton szélesebben a 'drót-megakadt at, az asszonyok erősen ós röviden a 'villám'-okat."

2

1"/ A hanganyag a kórus egyes részeinek is meghatározott jelleget adott: az NSzDP szövegét a basszusok szélesen és tempósan, a kommuhisták szövegét a tenorok röviden és keményen mondták. Optikailag ható eszközöket is alkalmaz Wangenheim az osztálynézetek és osztályhelyzetek megmagyarázására. A kórus egyes részei időnként kis szines zászlókat tartanak a keztikben: az NKP vöröset, az NSzDP rózsaszínűt, a parasztok zöldet stb., a polgári pártok képviselőit pedig életnagyságúnál nagyobb, knrtonpapirra rajzolt karikatúrákkal ábrázolják. Az elmondottakból kitűnik, hogy Wangenheim a szavalókórust tartalmilag és formailag uj, lényeges elemekkel gazdagította. A szinpadszerü alkalmazás minden olyan drámai és epikus elemét, amellyel később az agitprop-csoportokban találkozunk, már itt megtervezte és alkalmazta. A proletár szinpadi propaganda élettelen, megmerevedett formájától, a szavalókórustól, a Munka kórus

a átvezet a mozgékony, propaganda-hatású formához, az agitprop-műsorhos. - 83 -