Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A műsor

az izgalmas, ideológiai ellentmondásókban gazdag kornak bélyegét, amely Íróira sem maradt hatástalan. Brich Mühsam Judása a spartakista Wenk, a háború minden ellenzőjének bizalmi embere - eleinte rokonszenves, világosan és meggyőzően logikus, politikailag félreérthetetlen magatartású férfiú -, meglepő hirtelenséggel és a színdarabban nem eléggé indokoltan, ügyének árulója lesz. Seebald professzor, a világhírű tudós vonakodik, hogy a munkásság háború ellenes tüntetésén felszólaljon és Wenk, a határozatlan értelmiségi láttán feldühödve, elárulja a rendőrségnek a tüntetés előkészületeit. Seebaldot az ő feljelentése alapján lecsukják, a munkásokat lelövik vagy letartóztatják. Wenk azzal védekezik a munkások előtt,hogy azok csak vérontás árán képesek a helyzet komolyságát megérteni /az 1918-as januári sztrájkról szólt a színdarab/. Wittfogelnél hasonló nem tipikus mesét találunk: misztikus bunkerben készül az ellenforradalom a Szovjetunió megtámadására. Egy kommunista, egy értelmiségi kapja a feladatot, hogy a bunkert a támadás szellemi szerzőjével, a szerzetessel /!/ együtt megsemmisítse. Mindez csak sok dinamittal és önmaga feláldozásával sikerül. A konfliktus szerkezete a Vörös katon

ában azt mutatja, hogy Wittfogel a megformált anyaghoz nem talált igazi összefüggéseket. Számos szinjátszócsoport utasította vissza a színdarab előadását, mert valószínűtlennek találta. Az emiitett színdarabokkal és jelenetekkel a Malikkiadó-nyujtotta műsor kimerült. Ezeken kivül azonban játszottak a csoportok olyan jeleneteket, rövid színdarabokat stb. is, amelyek saját soraikon belül születtek vagy amelyeket haladó művészek Írtak,de kiadónál nem jelentek meg. A legtöbbet játszott színdarabok közé tartozott Paul Bader Törvén

ye. A munkásoknak a "kivételes törvény" időszakában folytatott hősies harcát dolgozza fel. 1923 végén, 1924 elején, amikor a Kommunista Pártot betiltották, egy sor - 75 -